Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VI. közl. 426

434 (iU. LÁZÁR MIKLÓS. ERDÉLY FŐISPÁNJAI. ment Ungvárra fejedelme ellenségéhez, a gyűlésre meg nem jelent. Ekkor kövesdi birtoka már le volt foglalva. October 28-kán fejezték be perét ; elmarasztalták őt saját levelei alapján, mint ki most is Homonnai mellett van, s a megidézésre sem jelent meg. 1616. novemb. 9-kén Nagy-Bányán »in castris Hajdonicis« találjuk. A hajduvitézek nevében, mint Szilágyi Sándor írja, még nov. 4-kén egy mocskos proklamácziót bocsátott ki Erdély rendeihez, felhiva ezeket, hogy a Bethlen által nyakukra tett igát rázzák le ; saját neve alatt pedig nov. 9-kén, midőn nótáztatásáról értesült, Dóczyval is tudatta közeledésüket Erdélyhez s benyomulásukat. Az általa vezetett eredetileg Gombos András-féle hacl háborítlanúl ért Deésig, itt nov. 20-kán a Kamuthi Balázs consiliarius és Doboka megyei főispán vezérlete alatti haddal megharczolt és megveretett. Sarmasághy két sebet kapott s elfogatott. »22. novemb. kozák Sarmasági Sigmondot Kolosvárra fogva a városházához, de azután tárták az Elek Márton házánál, onnét vitték ismét Szamosujvárra.« A notázás utján birtokait vesztett Sarmasághynak két fia maradt hátra. Mint árulót említi fel Kemény János. A szamosujvári fogságból kiszabadulva látjuk, sőt szereplőnek is találjuk: 1622. jul. 1. napján Fejérvártt a fejedelemnő. Károlyi Zsuzsánna, gyászszertartásán az ország köszönetét és gyászát tolmácsolta.1

) GRÓF LÁZÁR MIKLÓS. ») Erd. Országgy. Emi. VIII. I. 12. I.