Századok – 1888
Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VI. közl. 426
432 GR. LÁZÁR MIKLÓS. bejártak, Kornis Boldizsár közbejárása használt legtöbbet, kihez azért Sarmasághy holtig hálás volt. 1604-ben octób. 4-kén Gerendről, hol nejével Fűzi Borbálával, Jósika István özvegyével lakott, Kornishoz »iuuocentiae testimonium« szerzése végett irt levelében háláját így fejezi ki: »Tu mihi Pater et Mater es«. Azután saját nyilatkozatából ugylátszik, a karánsebesi és lugosi bánsággal volt megkínálva, de azt nem fogadta el. Tordamegye főispánja Bocskai *) és Rákóczi Zsigmond alatt is. Az előbbi alatt ily minőségben 1606-ban a kassai gyűlésre küldött követség tagja; az utóbbi alatt 1607-beli adat mutatja. Tán utóbbi alatt lett cousiliarius is. A Báthory Gábor fejedelemsége alatt is a föntebbi tisztségekben szerepel. A Kendi- és Kornis-féle összeesküvésben részes ; az 1610-ki pártütő urakat felhozó krónikairó2 ) róla márczius 25-re ezt irja : »Sarmasághi elszaladván«. Ekkor veszti főispánságát. Kiin Báthory megbuktatásán működött. Kendi érdekében mint ügynök járt a szomszédos fejedelmek egyikénél, de azután bejött. Erdélybe s itt felfedezé Kendi terveit.3) Notáztatott 1612. május hóban a szebeni országgyűlésen. E nota alól Bethlen Gábor idejében 1614. elején fölmentetett. Száműzetése után ugylátszik a kassai kamaránál consiliariussá tétetett. Báthory kiengesztelődött irányába; Sarmasághy irja: »de halála előtt azzal is amnistiáuk lött vala ; jó uram lészen vala, ha élhet vala.« Bethlen fejedelemnek a consiliariusi esküt letette, s nemsokára mint a császárhoz küldött követség egyik tagja, hosszasan szerepel; »1613. nov. kiildé az ország Sarmasági Sigmondot. . . . követségen az német császárhoz frigy kötni.« Ekkora császár által ő Linczben egyideig le volt tartóztatva, és mint Szilágyi írja, a linczi titkos tanács Sarmasághy megnyerését a császárnak »oly melegen, de mint az eredmény mutatja, sikertelenül ajánlotta.« Visszatérte után csakhamar, a császárral még folytatandó tractatusra, az 1614. szept. 27-kén Gyulafejérvártt megkezdett országgyűlésen megválasztották egyik követnek. 1615. tavaszán márcziustól fogva májusig Nagy-Szombatban folytak a tárgyalások, és ez utóbbi hóban a fejérvári országgyűlés utolsó napjaiban hozta magával a békeokmányt. Bethlen fejedelem alatt Sarmasághy nem Tordamegyének, hanem Krasznamegyének főispánja. Az erdélyi országgyűlésen 1615. máj. 18-kán aláírása: »Sigisinundus Sarmasághy de Keovesd í) Volfy. Bethlen, Ilist. VI. 1г. 395. I. 2) Segesvári В. lerótt. 3) Báthory Gábornak 1610. szept. 15. kelt levelében (Jus. Com. Kemény, Dipl. IV. Sitpl. IX., főispánnak ezimezve áll, ele az adat te'ves lehet.
