Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - V. közl. 334

erdély főispánjai. 345 bethleni előnévvel találjuk oklevelekben. Ez 1678-ki évben a fogarasi gyűlés idején lőn consiliáriussá is. A bujdosók érdekébeni táborozásban Somlyónál 1680-ban ő is részt vett. 1683-ban ki volt rendelve az országon átvonuló tatár khán tábora felvigyázására. 1685-ben Macskási Boldizsárral Lengyelországban, Varsóban, járt mint követ a bujdosók ügyében. 1686-ban azon tábor élén áll, mely Szeben és Medgyes közt a harsági völgybe helyeztetett, melyet Bethlen Gergely, nehogy oly sors érje, mint a Gyulaffy táborát érte, vagyis mint Cserei írja : »hogy rajta is a ne essék a mi Gyulaffin, csuda formán kezdi alá és felhordozni. « Ezen évi országgyűlés őt és borosjenői Székely Lászlót az ország közönséges adója főinspectorává tette. Bethlen Miklós önéletírásából kitetszik, hogy 1687-ben Fogarasnak is főkapitánja, és e minőségben három évvel későbbi adat is érinti, de hogy mitől fogva meddig, fel nem deríthettem. 1688-ban maj. 3-kán a fogarasi országgyűlés által azon bizottság tagjává választatott meg, mely •Carafíaval, Erdély katonai főbiztosával, volt egyezkedendő. Bethlen a töröktőli elszakadás nagy ellenzője volt ; Cserei szerint : »inkább megöleti magát, mintsem a portának adott hitét megszegje,« de Caraffa fenyegetései következtében a bizottság többi tagjaival együtt a rendek nevében a homágiumot letette. II. Apafii Mihály alatt az 1691-ben január 10-kén Fogarasban tartott országgyűlés által az ország főgenerálisává neveztetett ki, és a császárhoz Bécsbe küldött követség tagjává. Ugylátszik, ez évben nyeri Kiiküllő megye főispánságát is. Az országgenerálisságra és a főkormányszéki tanácsosságra I. Leopoldtól 1692. január 5-kén kapja a megerősítést,kitől grófi czimet is kap 1697. márczius 21-kén. Mint ország generálisa, consiliárius, ndvarhelyszéki főkapitány és Küküllő megye főispánja szerepel haláláig. Cserei és Apor szerint 1698-ban holt meg,2

) az első -szerint : »ez évben hala meg arénában, a felesége, Thoroczkai Mária, penig himlőben, s mind a kettőt egyszerre temeték el Keresden.« Apor Péter »Metamorphosis Transilvaniae«-jában róla ily sorok állanak: »Bethlen Gergely igaz régi magyar módon jár vala, azért Magyar Geczinek hivatta magát; én le nem írom, hanem kedves olvasóm nézd meg in Mausoleo regum Hungáriáé Gyula herczeget és irjad alája bátran Bethlen Gergely.« Kisebb leányát, Katát, 1694-ben II. Apafii Mihály fejedelem vette nőül ; Bethlen Elek és Báuffy György működtek e házasság létesítésében Bethlen Gergellyel együtt. x) Jos. Com. Kemény Dipl. Fr. IX. к. 2) Bydeskuti Boldizsár Naplójából az tiinik ki, hogy 1697. vegén .holt meg, Kállay is ez évet mondja. Tán temetése volt 1698-ban.