Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - V. közl. 334

i.rdély főispánjai. 343 1685. deczemberben mint Apafti követje Szathmáron Caraffa val egyezkedik. 1686-ban az országos deputatió tagja, és ez évben gi'óf .Scherffenberg császári tábornok táborához főcomissariussá tétetett, »ki continuus legyen a táboron mellette.« Ez időben, mint Haller Pál utóda, főispán Küktillőmegyében. Ugyanezen évben felküldetett Bécsbe mint követ, lépéseket tenni a katonai megszállás ellen és a Haller-féle diploma némely pontjai kitöröltetésében működni. Consiliariussá az 1687. február hóban Fogarason tartott országgyűlésen a Teleki Mihály befolyása következtében lett. Az 1687-ik év nyarán újra felküldetett Bécsbe; Bethlen Miklós sorai szerint : « Gyulay t derék követnek küldték Bécsben, hogy az in anno 1686-ban respuált diplomát, vagy a Lotharingus contractusát nyerje meg a fejedelemnek és országnak«, mely követségből az 1688. január 4-kén kiadott válasz után tért vissza. A követségeiről iró Bethlen őt tudatlannak és hazugnak festi. Főispánsága mellé Apafii 1689. (tán 1688?) junius 17-kén ') az udvarhelyszéki főkirálybiróságot adá neki és beigtató biztosokká Teleki Mihályt és Bethlen Eleket nevezte ki. A kinevezést és beigtatást tárgyszó oklevelet kihirdették junius 28-án Székely-Kereszturtt, azonban a szék nem acceptálta őt főkirálybirónak, mint Cserei írja : a beigtató biztos Teleki »re infecta visszamene Gyulay Ferenczczel együtt.« Mind Cserei e soraira nézve, mind a a kinevezési évre nézve megjegyzendő, hogy oklevél bizonyítja, hogy Gyulay 1688. szept. 30-án mint főkirálybiró elnökölt a székgyűlésben. A Thököli bejöttekor hozzá csatlakozott Gyulay vele volt Oláhországban is, és mellette mint egyik tanácsadója működött. 1691. szept. 24-kén Bukarestben készít végrendeletet, »ép állapotomban nem is öreg ember koromban.«2

) Végrendeletében Magyarországon több vármegyében lévő birtokáról rendelkezik, ebből kitűnik, hogy Kiiküllőmegyében Solymoson volt birtoka ; Udvarhelyszékben Nagy-Solyraoson, meg Hidegkuton, rendelkezik hunyadmegyei birtokáról is, és kinyilatkoztatja abbéli kívánságát, hogy a dévai templomba anyja mellé temessék. A Thököli elvonulása után visszakerül hazájába. Lehet, hogy ő ama Gyulay, ki a császártól 1693. may. 14-kén kegyelmet nyer. 1694-ben báróvá lett. Noha Cserei azt írja, hogy Udvarhelyszék soha sem a cceptálta főkirálybirónak, mindazáltal Apor Péter munkáiból kitetszik, hogy a Rákóczi Ferencz felléptekor ő A N. Székely Nemzet const. Priv. 108. 1. Egy más oklevélből. {Jos. Com. Kemény, Dipl Trans. App. XIX. к.) kitetszik liogy 1688. szept. 30-án mint főkirálybiró gyűlést tart. 2) Tört. Tár. 1884.' 23*