Századok – 1888

Tárcza - Repertorium a külföldi tört. irodalomból. Összeállította Mangold Lajos - 282

284 TÁRCZA. Stiefvater L., Beitrag sur Geschichte des Buchdrucks und Buchhandels in Steiermark. (Wien. 1888. Verlag d.-österr. Buchhändler-Correspondenz. 53. 1. 80. Pf.) Gazette archéologique. 1887. 9. és 10. fiiz. Émile Molinier : Le reliquiaire de la vraie croix au trésor de G ran (Hongrie.) Sybel, Historische Zeithschrift. 1888. 59. köt. 2. fiiz. — Trefort, Essays und Denkreden. Ismertetés (309. 1.) — Österreichs Theilnahme an den Befreiungskriegen. Nach Aufzeichnungen von Gentz. Ismertetés (357. old.) — Саго, Geschichte Polens. V. 1, — Bírálat (365. 1.) Zeitschrift des Vereins für Geschichte und Allerthum Schlesiens. XX. köt. 1886. — Markgraf, Heinz Dompnig, der Breslauer Hauptmann. Dompnig Hunyadi Mátyás királynak és Stein György, a sziléziai magyar párt vezérének köszönhette, hogy Boroszló kapitánya lett. Mátyás halála után azonban ellenfelei, politikai magatartása miatt, 1491-ben lefejeztették. Leipziger CentralMott 1888. 4. sz. Ismertetések : Dümmler, Gesch. des ostfränkisch ai Reichs. (II. köt. 2. kiad.) Lorenz, Deutschlands Geschichtsquellen. (2 köt. 3. kiad.) Das Ausland. 1888. 1. sz. Krause, zu Volkskunde Kroatiens und Slavoniens. Nachrichten von der legi. Gesellschaften und der Universität zu Gältingen. 1887. 18. sz. Reifferscheid •' Des Kaiser Sigismunds Buch von Eberhard, Windeck und seine Überlieferung. Schybergson, Finlande história (Helsingfors 1887. 3. M. 50.) Journal des Savants. 1887. Nov. — Barthélémy-Saint Hilaire : Csoma de Kőrös. Nogueira Alves. Der Mönchsritter Nicolaus Durand von Villcgaignon. (Lipcse. Brockhaus. 1887. 4. M.) Villegaignon, a máltai lovagrend egyik legvitézebb tagja, I. Ferdinánd idejében hazánkban a törökök ellen is kitűntette magát. Deutsche Literaturzeitung. 1888. 4. sz. Dümmler, Gesch. d. ostfrünk. Reiches. I. köt. 2. kiad. Birálat. — Vámbéri/ Armin, Das Türkenvoll.-. Ismertetés. DoUeczek A, Geschichte der österreichischen Artillerie bis zur Gegenwart. 2. köt. Nach officiellen Quellen. (Bécs. Seidel. 734. 1. 10. forint,) Salles Felix, Annales de Vordre Teutonique. (Wien. Braumüller 1887.) E munkában szó van többi között a német lovagrendnek a Bárczaságon vitt szerepléséről. Külön fejezet pedig Szt.-Erzsébet ereklyéinek történetével foglalkozik (a 2. mellékletben.) Römische Quartalsschluß für Archäologie und Kirchengeschichte (1887. 4 füz.) Papst Gregor und Kaiser Sigismund im J. 1414. Gehlsdorf H., Die Frage der Wahl Erzherzogs Jozefs zum römischen König, hauptsächlich von 1750—1752. (1887.) Rademacher, Die ungarische Chronik als Quelle deutscher Geschichte. (1887. Programmértekezés, külön lenyomatban is kapható. Lipcse. Foek.)