Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - SZENDREI JÁNOS: Geschichte der kön. Freistadt Werschetz von Felix Milleker 272

TÖRTÉNETI IRODALOM. 275 1720-ban alakul meg a róm. kath. plébánia, 1733-ban III. Károly rendeletére 9 hajón érkeznek ide a letelepülő spanyolok. 1737-ben történt, hogy III. Károlv, miután Oroszországnak szövetséges társa volt, háborúba keveredett a törökkel. Ez alkalommal az oláhok is föllázadván, Yersecz rommá dulatott és élégettetett, 1738-ban, vagyis a következő évben pedig a háború rendes következménye : a pestis szedte áldozatait lakosai között. Ez időszakra esik a községi levéltár megsemmisülése is, melyben pedig köztörténetünkre vonatkozólag is számos becses régi okirat volt. Mária-Terézia és II. József alatt Versecz mindinkább emelkedik, kivált mióta környező mocsarai lecsapoltatnak és selyem-gvár alapittatik falai között; különösen kifejezésre jut mindez, midőn a Bánáttal együtt visszacsatoltatik a hazához s Temesmegyébe kebeleztetvén, szolgabírói székhelylyé lesz. 1738-ban kitör az utolsó török háború, Yersecz újra átéli ennek minden keserveit, az oláhok ismételt fellázadását sem véve ki. Harrach gróf által azonban szerencsésen megtartatik és hűségéért megjutalmaztatik. 1795-ben az eddigi két község egy mezővárossá egyesült. I-ső Ferencz pedig már feltételesen szab. kir. várossá emeli. 1817. óta földesúri terhektől való megváltásán működik sikeresen, emelkedik a városban az ipar, első helyen a selyemtenyésztés s vele a kereskedelem és bortermelés, mignem beköszönt az 1848-iki forradalmi időszak s ezt követőleg e vidéken a »Vojvodina« megalapítása. Monographiánk ezen része már a hazai általános történelem keretében áll s e korszakra nézve rendkívül becses adalékokat szolgáltat. Az alkotmányosság helyreálltával Yersecz végleg szabad királyi várossá lesz. 1870-ben pedig önálló törvényhatósági joggal ruháztatik fel. — Százados küzdelmek után tehát n a szenvedéseinek méltó jutalmát is élvezi. Mint elől is említők, mindezek után függelékben adja szerzőnk a város nevének történetét, melyet a hegyet jelentő szláv szóból származtat, továbbá pecsétjének leirását, a flóra fauna leírását Waldherr József tanár s földtani viszonyainak ismertetését Halaváts Gyulától, végűi pedig jelenlegi közgazdasági ós szellemi életét vázolja, nem feledkezvén meg az ott született nevezetesebb egyénekről sem. A kötetek használhatóságát igen elősegíti a kimerítő hely-és névmutató. Általában véve Millelcer lelkiismeretes kutatások alapján s a szakirodalom teljes ismeretével és fölhasználásával dolgozott s müvének őskori, illetőleg tulnyomólag régészeti és a forradalom időszakára vonatkozó része általános értékű s önálló becsű. E