Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - SZENDREI JÁNOS: Geschichte der kön. Freistadt Werschetz von Felix Milleker 272

TÖRTÉNETI IRODALOM. 273 Épen mindezekért fogadjuk ma benső örömmel Versecz város történetét nemcsak azért, mert az annak kiadásával járó áldozatot — mi egy municipumra nézve elvégre is mindig tetemesnek mondható — igazi hazafiúi áldozattá szenteli fel az a körülmény, hogy Magyarország ezredéves fennállásának fordulója alkalmából eszközöltetett, hanem azért is, mert e java részben mindenkor német és szerb ajkuakból álló város lakosságának, hol a nemzetiségi szempontok okozta izgalmak nem voltak ritkák, mondom e municipiumnak történetirója kijelenti előszavában, — hogy a felfogás, mely őt e mü megírásánál vezérlette, magától érthetőleg nem lehetett más, mint a magyar állampolgár nézpontja és felfogása. Müvének rendszere és beosztásával Milleker is jórészben a Magyar Történelmi Társúlat által 1872-ben ajánlott tervezethez csatlakozott. Kezdi a történelem előtti időkkel, az őskorral és így tér át a római korra, mely utóbbiban Torma Károly kutatásai szolgáltak neki fő vezérfonalul. Általában müvének e szorosabban régészetinek nevezhető része egyik legkiválóbb fejezete monographiájának. Mindamellett nem tudjuk megérteni, hogyha már — és szerintünk is helyesen, a Tört. Társ. által ajánlott schémát fogadta el, miért adja történelmi munkájának legvégén, a jelenkor rovata alatt városánakhelyrajzi leírását, természeti viszonyainak, faunája és flórájának ismertetését s földtani történetét, a város nevének keletkezésével egyetemben ; — holott a természetes sorrend szerint mindezeket legelöl kell vala adnia. Az őskorra nézve fölvett rendszerek szerint behatóan ismerteti Yersecz és vidékének kő, bronz és vaskorbeli régészeti leleteit s ez utóbbi korral kapcsolatban mindjárt áttér a város közelében elvonuló római sánczok ismertetésére, melyek Augustus császár korában keletkeztek. Az ő hadi műveleteibe e város területe is bele volt vonva s későbbi fellegvára is a hajdani római specula maradványain épült. A népvándorlásból békés emlékeket a város közelében levő »nagy rét« leletei őriztek meg. Hazai okmányainkban állítólag már II. Endre idejében említtetik, ez azonban csak föltevés, mert nyelvészetileg épenséggel nem igazolható. A város maga sokkal későbben, a török háborúk korában, bizonyára fellegvára körül keletkezett. Az első, valóban hiteles okmányi adat 1439. évi május 18-áról, mely bizonyos »Dominico de Yershecz«-ről emlékezik. Lakosságának túlnyomó részét már Mátyás alatt a törökök elől Szerbiából átmenekült szerbek képezték. IT. Ulászló alatt már, mint kitűnő bortermelő hely ismere-