Századok – 1888

Értekezések - PÓR ANTAL: A német-ujvári grófok elnevezése 252

254 KÜLÖNFÉLÉK. 254 kevésbbé lehetett használatos a XIII. és XIV. században, midőn már szintén szükségét érezték annak, hogy e garázda »zártcsoportot« össznéven nevezzék. El is nevezték »a Henrik bán fiai«-nak, »filii Henrici vagy (olaszosan) Herrici bani,« a mely gyűnév okmányainkban számtalanszor előfordúl. Ritkábban fordúl elő, hogy Herniciádokuak nevezik őket okmányaink.]) a mi betücserével helyesebben Henriciádolc&t jelent. Tehát így is elnevezhetnők őket, hanem csak Henrik bán idejétől fogva, kizárásával Volfernek, Aenznek, Mihálynak és I. Henriknek, mert Henrik bán, értem »a nagy« Henriket, már a negyedik generatio. Ellenben a külföldiek, nevezetesen a szomszéd németek, — kiknél akkor váltig dívott már a szokás, hogy a nemes családok földbirtokaiktól, az ősi vártól nevezzék el magokat, — valószínűleg már az előbb Heimburgi Volfer grófot, a Geyzától kapott új szállóhelyétől Güssingi grófnak nevezik, mely névvel illetik maradékát akkor is, midőn Grüssinget a király cserébe elvette tőle, s azt a reá ujon épült királyi vártól »Ujvár«-nak keresztelte.2) Hogy pedig itt nincs tévesztésnek helye, mint Nagy Iván véli, hogy a németek Güns, vagyis Kőszeg várát tévesztették öszsze Güssinggel, vagyis a mai Német-Újvárral, az talán a következőkből fog kiviláglani. Mint fölebb idéztük, a krónikások szerint a beköltözött Heimburgi grófok Kyscen hegyet nyerték szállóul. Volfer e lakatlan, magában álló hegyre, melyet Quyzinnek ír, monostort és templomot épített a szent-benedek-rendi barátok számára, mely templom máig is fönnáll. Midőn Sebestyén volt a quizini apát, e sorban a harmadik, III. Béla király elvette Aenz gróftól, Volfer fiától Cuzini, hogy királyi várat építtessen reá, és cserébe a kapornoki, szintén szent-benedek-rendi apátság kegyuraságát adta neki, a barátoknak pedig megígérte, hogy ők is kapnak majd kárpótlást. De igéretét. meghalván, nem teljesítette, amiért III. Honorius pápa 1225-ben ismételve sürgette II. András királyt, III. Béla fiát, hogy atyja igéretét teljesítse és másutt adjon a szent,Hazat. Okmánytár, I. 140. 1. 2) Minthogy a német kútfők nincsenek kezemnél, csak két adattal erősíthetem állításomat; az egyik 1272-ről és II. Henrik bánról szól: »Post mortem Stephani regis, quidam comes de Guzzing.« (Annales Sterouis Altahenses Frehenîél Scriptores revum Austriacarum. ed. 3-a 558. 1. V. ö. Annales Austr. PertznèX IX. 704.1.) A másik Neidecki Jakab, pettaui minorita házfőnöknek 1360. febr. 16. kelt levele, melyben elismeri, hogy Ciliéi Frigyes gróf egy évfordulati emléknapot rendelt, egyebek közt Güssingi Andrásért. (L, Krones, Die Freien von Saueck, 108. 1.)