Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IV. közl. 242

248 gr. lázár miklós. Szent-Demeteren nőül vette harinai Farkas Krisztinát, szent(lemeteri Balássi Ferencz özvegyét. Ez év febr. 20-án a kolozsvári országgyűlés, a Bethlen István ügyében, a budai basához küldé őt országlevéllel. Ugyan ez évi hadjáratkor a marosszéki hadat ő vezette. A. dézsi complanatio aláírói közt Marosszék főkirálybirói czímével találjuk 1638. julius 7-én. ezután a fejedelmi tábla assessora is és ez év második felétől kezdve Küküllőmegye főispánja; 1639-ben kelt oklevélben czíme: Főlovászmester, Küküllőmegye főispánja, Marosszék főkirálybirája és a fejedelmi tábla assessora. A marosszéki főkirálybiróság helyébe, nézetem szerint, 1642-ben nyerhette e szék főkapitányságát. Az 1644. és 1645-ki hadjáratokban részt vett, melyekben »mint kapitány ember« szerepelt, E hadakozás idejében párbaja is volt Szubai Mátyással. Haller Gábor szerint: »1644. ápril 17. égette fel (fejedelmi parancsra) Huszár Mátyás uram nagy részét Fülek városának.« Az 1645-ki hadjáratból szeptemberben, került haza Abafájára. 1646-ban másodszor nősült, Barcsay Évát, Barcsay Zsigmond leányát, vette nőül. A fönt említett megye és székely szék főtisztségét viselve és főlovászmesteri állásában, meg mint a fejedelmi tábla assessorát látjuk 1647. április 8-án, de nemsokára az assessorságot consiliariussággal cseréli fel, még I. liákóczi György alatt, mint Szalárdi krónikájából kitetszik. A fejedelemnek, fejedelemnőnek és ifjabb Rákóczinak kegyencze volt, de később, Kemény János szerint, az öreg fejedelem kegyét veszteni kezdé és szerinte: Huszárnak befolyása II. Rákóczira bántotta a fejedelmet, »tartván rosz következésektől.« Keménynek az 1644-ki hadjárattól fogva Huszár holtáig nagy ellensége és aemulusa. Kemény őt kevélynek mondja. II. Rákóczi György alatt megszűnik Küküllőmegyei főispáusága, Tordamegyének állítják élére ; 1649. máj. 8-án kelt levélben ekként látjuk,*) de hogy ő Gerendi Mártonnak az utóda-é, határozottan nem állíthatjuk. A főkapitány Rákóczi Zsigmond lemondása után őt teszik udvarhelyszéki főkapitánynak és leteszi a marosszékit. 1651. ápril 29-én kelt oklevélben 2) czíme : Udvarhelyszéki főkapitány, ïordamegye főispánja, főlovászmester és consiliarius. Ekként haláláig szerepel, mely 1652-ben következett be; Rákóczinak Keményhez julius 23-án irt levelében az udvarhelyszéki kapitányság betöltéséről vau szó és ily sorok : »Torda vármegyei ispáuság felől más gondolkozásunk vagyon.« 3) Özvegyét, Barcsay Évát, 1659-ben Fiátfalván, a Rákócziak által Huszárnak adományozott kastélyban találjuk. *) Jos. Com. Kemény. Dipl. Trans. a) Ugyanott App. 8) Моду. Tört. Tár. XVIII. le. 60. I.