Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Herman Ottónak magyar halászati könyve nyelvi társadalmi néprajzi és régészeti tekintetben 216

240 lIEllMAN OTTÓNAK A talig, a mint le van irva, vonó-háló volna ; én úgy találomra, kerítő-hálónak nevezém, s avval talán megközelítém a valót, a magyar halásznak is » vonó-kerítő-háló«-ja lévén. Legfigyelemre méltóbb a vogul uosem. Ez m képzős névszó, melly uos igétől való. Az uos pedig kétjelentésű, uos = vész, és uos = hálóz. Van a vogulban is, mint a magyar és mint valamennyi nyelvben, hasonhangú, de különböző jelentésű szó; р. о. a magyar verő málacz, verő fény s verő bot. Az uos mint vesz, veszedelem jelentésű, ott van a vogul »Gazdag kereskedő« czimű elbeszélésben, a hol veszedelemben lévén a hajó, azt mondja valaki a kereskedőnek : pongen uosi = gazdaságod elvész, ha nem teszed tanácsom szerint. S a veszedelem elmultával a kereskedő örömmel dicséri a tanácsolót, úgymondván : alnem üt uoses, pongum iit uoses, életem nem veszett el, gazdaságom nem veszett el. Ennélfogva az m képzős névszó : uosem (mint a magyar álom, az al, alu igétől) annyit tesz, mint vész, lialál. Uos hálót vetni is jelent ; így : uosem uosen uosi hálót vetek stb. Az m képzős névszó : uosem háló, melynek ép az a neve. Uosem sunt az uosem szádja ; uosem sunt kuali az uosem szádjának kötele ; uosem sem az uosem-háló szeme ; uosem lak az uosen gyűrűje stb. Az uosem tehát kétségen kívül egy háló faj. Én az előbbi kiadásaimban az uosem szónál a magyar pónéra vagy kává s hálóra gondolok vala, mert egyiket sem láttam természetben. Miud a két jelentésű vogul szó teljesen megegyez a magyar vész szóval, melynek nálunk is ugyanazon két jelentése van ; az egyik vész = halál, tengeri vész, vizbe vesz stb. lévén, a másik a halászatra vonatkozván. A Koszorú czimű folyó-iratnak (1873-ban) 353. lapján ez áll : »Nádból vészt, vetrét, és varsát, vagy csík-kast készít, hálót köt.« Herman О. Molnár Albert szótárának ezen szavait idézvén : » Vész locus sagenarum, Ort, wo man die Garne aufhängt ; sagena, Fischgarn« azt mondja, hogy ez teljesen hibás, mert nem lehet más, mint »lacuna« németül Lache, AVeiher, Tiefe. De jegyzetben hozzá teszi : Csupán Miskolczon, a Sajó-halászoknál, van egy hálóból kötött szerszám, mely a rendes magyar szárnyas varsának kibővítése, s a melyet vész szóval jelölnek. Úgy hiszem, a vogul uos = vész szó a Sajó-halászok vészét megvilágosítja. A magyar vesz átvitt értelemben azt a sekély vizet is jelentheti, a melyben a hal megfogódik ; továbbá, a Bodrog-közi halászok vészlése (a folyó egy részének elzárása) is összeegyezhető az eredeti jelentéssel, hogy a magyar vész, a vogul uosemhalfogó háló. Érdekesnek találom a következőt is : A Máté-evangelium 4. 18—22 és 13. 47-ben a halász szerszámok vannak megemlítve,