Századok – 1888

Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - I. közl. 197

ÖOFCVÁT-DALMÁTOBSZÁG ELFOGLALÁSÁRÓL. 2 I 5 után beállottak a zavarok, melyek az önálló Horvátországnak véget vetettek és sajátságos ellentétet képez III. Kresimir büszke nyilatkozatával, unokaöcscsének Istvánnak, az utolsó horvát királynak, kiről okmányok szólanak, vallomása, melyet 1089-ben, »nem minden pirulás nélkül, de hogy az utódok is olvashassák« tett, hogy ő szükségében a spalato-szentistváni monostortól több mint 100 arany solidust — mai pénzünkön valami 634 frt o. é. kért és kapott is, de ez adományt, bár kötelezte magát, még kellőkép nem fizethette vissza. x) Nem tartozik czélomboz itt fejtegetni, hogy a mit krónikáink Horvátországnak Szent-László által való elfoglalásáról mondanak : a XIV. századnál régibb forrásra eddig legalább vissza nem vihető, hogy abban is a törekvés nyilvánúl, hogy e nagy és nemes, de katona természetű s uralkodásra termett emberből a legenda szíve szerint való szentet csináljanak. Itt csak a foglalás ideje és terjedelme érdekel. Az év iránt nem lehet kétség. Ismeretes Drogo jadrai prior — most polgármesternek mondanák — oklevele, mely 1091-ben, abban az időben kelt, »mikor Konstantinápolyban Elek császár uralkodott, és László magyar király — Pannoniorum rex — Horvátországba törvén, abban unokaöcscsét, Álmos urat tette királylyá.« De még közelebbről is meghatározhatjuk az esemény idejét ez itélet-levélből, helyesebben szólva talán végrehajtási okiratból, mely egy apáczává lett özvegy asszonynak, mint felperesnek férje után járó, de apja és érdektársai által megtagadott öröksége körül forog. A jadrai biró felperes javára döntött, de az alperesek еггеГпеш voltak megelégedve és a spalato érseki székre hivatkoztak. Azonban, bár bíró, felperes beleegyeztek : egy egész évig sem vitték feljebb az ügyet. Ekkor a jadrai bíró mint oklevelében elbeszéli kimondá, hogy a vitás birtok felperesé lesz, ha a felek együtt Spalatoba nem mennek, mire juliustól karácsonyig terjedő határidőt adott. Mikor pedig alperesek ekkor sem engedelmeskedtek, sőt Jadraból eltávoztak : a bíró, nem akarván tovább engedni, hogy az egyik fél ilykép a másik fél által jogaiban károsodjék, Ítéletét végrehajtá és felperest birtokba helyezé. Ennek az actusnak idejét jelöli az előbb említett esemény, mely tehát julius, a felebbezésre kitűzött !) Raekí i. h. 80, 150. 1.