Századok – 1888
Tárcza - Irodalmi szemle - 192
194 TARCZA. — REIZNER JÁNOS » A Régi Szeged« czímü muukájából immár a 2-ik kötetet bocsátotta ki. Ezen kötetben a Kőbárány és a kun puszták perét tárgyalja igen kimerítően, bebizonyítván okmányok alapján, bogy az oly sok hírlapi vitát okozott kőbárány nem lehet dorosmai templomi emlék, mivel Dorosma mint név csak 1340-ben jön elő s mikor legvirágzóbb helység is, csak 28 telekből állt s később, 1514-ben már elhagyatott puszta. Temploma oly nagy nem is lehetett, hogy a kőbárány abból kerülhetett volna ki. Reizner, miután elbeszéli a szegedi vár építését, hol különösen kiemeli, hogy a törökök elég építő anyagot kaptak Szegeden s beszél a a felírásos kőlapról, mely a XVIII. századból való hamisítvány, áttér a kún puszták használatára, oklevelekből bizonyítván, hogy a kun pusztákon a szegediek legeltetési joggal bírtak s ezen jogukat a nádor Esterházy Miklós is elismerte. A tulajdonkcpi veszedelem a városra a kun pusztákat illetőleg a kunok elzálogosításakor érte s Reizner ezen időszaknak, egész addig, míg a város valahogy kimenekül a sok kellemetlenségből, szentel legtöbb tért. A mai Dorosma is tulajdonkép Orczy kún főkapitány boszúja a szegediek ellen, kik nem akarták bérelni a kún pusztákat. Végül értekezik szerző a kőbárányról mint műemlékről symbolumról és mint czímerről, hol is a hírhedt hamis pecsétet is bőven tárgyalja. Szerző elég tájékozottsággal bír s szakképzettséggel, de anyagán nem uralkodik teljesen és néha ismétlésekbe merül. Könyve első része sokkal kellemesebben olvastatja magát, mint a második : a kún puszták története, pedig kellő rövidséggel igen-igen érdekessé tehette volna szerző ezt a részt is, hozzá vévén még, hogy ne szólaltatná meg mindig oly terjedelmesen az egykori adatokat. Olyan sajtóhibától, mint sigillum major, valamint némely csekélyebb okmány olvasási hibától eltekintve, a könyv a helyi monographiai irodalom szempontjából csak nyereségnek tekinthető. Az okmánytárra, valamint a szövegben előfordúló sok egykorú adatok idézésére vonatkozólag még igen ajánlhatjuk szerzőnek, hogy az okmányok közlésénél az Akadémia által elfogadott módokat kövesse, s hogy plane a XVIII. századi iratokat ne betűhíven, hanem a hangoztatás törvényei szerént közölje. — ZOVÁNYI JENÖTÖL Sárospatakon »Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből« czím alatt egy figyelemreméltó munka jelent meg, mely Melius, Uzoni és Bornemisza munkáival és életével foglalkozik. Tüzetesebben fogjuk ismertetni. RÉCSEY VIKTOR tagtársunk »Sopron ókori neve és a sopronmegyei római felíratok« czím alatt becses leginkább epigraphicai monographiát adott ki, melynek első részében kimutatja, hogy Sopron ókori neve Scarabantia és nem Sempronium, második része pedig a sopronmegyei feliratokat állítja össze s magyarázza. A tanulságos kis munka Borbán Zsigmondnak van ajánlva. Kapható Pesten Lampel Róbertnél. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. — BÁRÓ ROSZNER ERVIN felelt Kovács Gyulának közelebbről megjelent válaszára »Néhány szó Régi magyar házassági jog czímü munkám
