Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - Oo-u.: Thierry Amadé: Elbeszélések a rómaiak történetéből az V. században ford. Öreg János 173

.TÖRTÉNETI IRODALOM. 175 dolog volt képes őt kiragadni ; nevezetesen az a merénylet, nielylyel a császárné becsülete megtámadtatott s az a félelem, liogy az egyházzal rossz viszonyba talál keveredni. Egyébiránt az udvar lelke a császárné volt, ki azt tehette, a mit akart. Az érsek ellen folytatott küzdelmében hűséges szövetségesekre talált azon három elvetemült nőben, kiket bizalmas barátnőinek tartott, s kiknek romlottságát szerzőnk élénk színekben állítja elénk. Az elbeszélés folyamán megjelenni látjuk kelet püspökeit, kik az általuk felállított rejtett kelepczékbe ejtik az érseket s kérlelhetetlenül végrehajtják rajta bosszúniüvöket. E párt vezére Theophilus, Alexandria patriarchája volt, egy rengeteg tudományú, de romlott elméjű ember, kit csak a nagyravágyás és bosszúszomj lelkesített. A történelem méltán bélyegzi meg az aljasságot ; de feladatának sohasem felelt meg jobban, mint, midőn ez alávaló undok lélekre rá nyomta a gyalázat bélyegét. Mily magasztos fenségben jelenik meg e hitvány jellemmel ellentétben Innocentius római pápa nemes alakja, ki a római egyház összes területén nagy böjt tartását rendeli el s őt magát is látják, a mint példátadólag. könnyekkel szemében, az oltár lábainál könyörög az Isten irgalmáért, hogy térítse vissza testvérei, a kelet-rómaiak közé az igazságot s állítsa helyre az egyházak között az egyességet. E müveit csoporttal szemben, mintegy a kép hátterében amaz őrültségig rajongó népet találjuk, mely midőn szeretett papját el akarják szakítani tőle, forradalomban tör ki s lelkesedéssel hullatja vérét; aztán száműzött papja után mintegy búcsúüdvözletűl azokat a lángokat küldi, melyek a Szent-Sophia székesegyházat s Konstantinápoly negyedrészét elhamvasztják. S az odaadásig rajongó tömeg eme szeretetével csak azon keresztyén nőknek, szüzeknek és matrónáknak szent vonzalma vetekedik, kiknek bájos alakjai nymbussal övezve vonulnak át ez égő szenvedélyek és üldözések szomorú színpadán. E nők a veszély idején a férfiakkal egyenlő hősöknek, de a szerencsétlenségben amazoknál hívebbeknek mutatkoznak. Közűlök kiváltképen Olympias alakja tűnik elő, Aranyszájú Jánosnak leghívebb barátnője, ki napjait a szegények és a templom szenthelye között osztotta meg. Az a nagyérdekű levelezés, melyet Aranyszájú János száműzetése keserves napjaiban Olympiassal folytatott, ama korszaknak legbecsesebb ereklyéi közé tartozik s Thierry egész külön fejezetet szentel annak, hogy az érsek és barátnéja közt fenállott nemes viszonyt e levelekből megismertesse. Mily szép, mily megkapó az a jellemrajz, melyet munkánkban Aranyszájú Jánosról olvasunk. Néhány merész vonás az egész s hívebben látjuk magunk előtt a nagy papot, mintha a könyvek egész halmazát átbúvárolnók. S a mi e jellemrajznak kiváló becset