Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumänek eredete (Hunfalvy Pál felolvasása a bécsi orientalista congressuson) 162

.TÖRTÉNETI IRODALOM. 169 ben már a blachok ugy említtetnek, mint földbirtokosok ; 1224-ben a szászoknak azon adománylevélben a blacbok erdejét ossza meg a király a vendég szászokkal. Ugylátszik, a wlachok a magyar királyságban is a korona birtokai voltak, mint Szerbiában s 1228-ban már a kumániai — mai moldvai — püspökségnek nevezetes alkotó elemeként említtetnek. 1234-ben TX. Gergely pápa hí rként hallja, hogy a kumániai püspökségben van oly nép, mely magát wlachnak mondja, a latin püspökséget nem akarja elfogadni s görög püspököket keres fel, magához csábítván magyar, német és más hivőket is. 1У. Béla király egy 1242-iki adományleveléből pedig az tűnik ki, hogy már akkor mind Severin-ben azaz kis Oláhországban vagy Moldvában, mind Kumániában vagy nagy Oláhországban számos wlach volt letelepedve s jogi állásuk erős. A tatárok elpusztítván mindkét ország népét, a király a Johannita-rendnek adta át mindkét országot megnépesítés és védelem végett, de kikötötte.hogy azőországából sem paraszt népet, sem szászt vagy németet hire nélkül be ne fogadhasson. Ebben ki volt mondva — jegyzi meg Hunfalvy — hogy az uj települők főleg Bolgárországból és Szerbiából valók legyenek : wlach pásztorok, bolgár és szerb parasztok legszívesebben látottak lesznek. Yégre III. Endre király 1293-ki okleveléből kitűnik, hogy IY. László IY. Béla király unokaöcscse az erdélyi gyulafejérváripüspöknek megengedte, hogy a tatár duláskor népeiből kifogyott káptalani jószágokba 60 oláh családot betelepíthessen ugy, hogy a kir. adószedő tőlük sem 50-det, sem tizedet ne vehessen. Ez adatok az oláhoknak Erdélybe délről, a Dunán-túlról való lassankénti bevándorlását és pásztori s szolgai viszonyban letelepedését igazolják. Kétségkívül magukkal hozták azon nyelvet is, melyben születtek, papjaik, akár bolgárok, akár szerbek voltak, az isteni tiszteletet szlovén nyelven tartották, a szentségeket azon szolgáltatták ki, s ha talán írtak, a cyrill írást használták. Yajjon — kérdi Hunfalvy — a XIII-ik században bejött wlachok nyelvökben a lu utóragot is magukkal hozták Erdélybe? S azt feleli : kénytelen azt mondani, hogy ez idegen befolyás, és pedig az albán, mint a Balkánfélszigeten legrégibb nyelv befolyása eredménye, melybe az ősrégi, de immár életből kiment thrák-illyr nyelvből szivárgott át. Azon bizonyosság, hogy ez utó-rag csak a Balkánfélszigeten keletkezett, kétségtelenné teszi azt is, hogy az erdélyi rumänek, a kik a XVIII-ik század végéig mindig wlachnak, oláhnak neveztettek és Írattak, a XII— XIII. század óta a Balkánfélszigetről, mint pásztornép jöttek be Erdélybe. A miket Major Péter ír mondja Hunfalvy - a történelem világánál mint üres képzelődés tűnik el. De a való történelemnek ki kell emelni azt, hogy a rumän míveltség Erdélyben