Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumänek eredete (Hunfalvy Pál felolvasása a bécsi orientalista congressuson) 162

166 .TÖRTÉNETI IRODALOM. 166 Erdélyt, virágzó latin egyházuk és irodalmuk volt egészen 1439-ig . . . Regi no apát, holes Leo, Constantinus Porphyrogenitus semmit sem tudnak, semmit sem irtak erről. De a román történetírók állítják, mert Béla király névtelen jegyzője azt irta, hogy nekik a magyar honfoglaláskor három fejedelmök volt, a kiknek nevét fennebb említettem ; az a jegyző irja ezt, a ki Arnulf német császárról, Svatopluk morva és Simon bolgár fejedelemről semmit sem tud, pedig ezek ugyan csak tettekkel mutatták meg, hogy a régi római provinciák területein éltek. Béla király névtelen jegyzője semmit sem tud Bulcsu és Gyula magyar fővezérekről, kik Konstantinápolyban megkeresztelkedtek, Hierotheus barátról, a ki a magyarok megtérítésére volt közéjök küldve, Achtun magyar törzsfőnökről, a kivel Szent-Istvánnak harcza volt s a ki bolgár barátokat hivatott a régen rómaiak, most általa lakott magyar földre. Sem Gyula herczeg, sem Achtun nem találtak földjükön római keresztényeket és papokat, azért, mert az első Konstantinápolyban megkeresztelkedett s hozott magának papot onnan, az utolsó pedig Widdinből. Egy pillantás Erdély topographiájára, hasonlóról győz meg i mondja tovább Hunfalvy. Egyetlen dák, vagy romanizált helynevet sem találunk annak földén, sőt más római provinciákban sem. Az egész Duna mentében csak Sirmium és Sziszek [Siscia] római elnevezés, míg Erdélyben és Magyarországban bőségben van a szláv hely-, hegy- és folyamnév. Ha az avarok letűnése után s a magyar honfoglaláskor dák vagy dák-román népség lett volna ott honos, nem kapott volna az avarok után Erdőn túli. föld, vagy Erdei nevet, de megtartotta volna a régit, vagy uj román nevet vett volna fel. De a magyarok foglalása után azonnal saját nevet adtak minden helynek, viznek és hegynek, vagy az addigi szláv nevet tartották meg. Ezekből világos — mondja Hunfalvy hogy a római népség és a Trajan korabeli Dacia a góthok és más népek viharos pusztítása után végképen letűntek ugy a földről, mint a történetből, vagy annyira elszlávosodtak, hogy az avarok legyőzetése után, a magyarok foglalásakor szlávok voltak Erdély és Magyarország egyedüli lakói, tehát a rumiin nyelv északról nem keletkezhetett. II. Ez eredmény a kérdés második ágának tárgyalására visz át t. i. hogy a ruruim nyelvnek иду Erdélyben, mint délen, a Balkánfélszigeten kellett keletkezni. Jassy-i tanár Xenopol és Pic László tudós azon véleményben vannak, hogy a dako-rumänek a góth betöréskor Erdély hegyei közé, a makedo-rumánek a hun vagy avar duló rohamok alkalmával a Pindus körüli hegyekre Epirusba és Macedóniába vonultak