Századok – 1888

Értekezések - PÓR ANTAL: Ipolyi Arnold emlékezete 1

A M. TÖRT. TÁRS. ELNÖKÉNEK EMLÉKEZETE. 11 az akkori történeti események mellett érdekes egyes személyes viszonyokba, az egyházi és vallási, a tudományos és irodalmi, az iskolai, házi és magán életbe, a szokásokba és erkölcsökbe. Mindannyi vonása pedig erős világot vet a kornak egész képe fölismerésére, s ezzel egyaránt érdekes és tanulságos annak története, valamint a tudományos vizsgálóra, úgy az akkori élet és kor festőjére és tanulmányozójára. — E mű megjelent 1875-ben, és a nagy olvasó közönség részéről kedvezőleg fogadtatott szép rajzain és egyénítő jellemzésein felül élénk előadása miatt. Hajnal Mátyáson Ipolyi éveken át nagy kedvvel dolgozott. El is készítette azt kéziratban, melyhez — szerinte — csak az ultima manus igényelteték ; de ezt fölötte sajnosan nélkülözi mind e napig. Bars-iSzent-Kereszten, 1885. évi szeptember hó 22. napján kelt végrendeletében szerző maga írja, hogy kéziratai nehezen olvasható fogalmazások. Ipolyi, ugyanis, igen sebesen fogalmazott sokszor néhány szóval jelezve száguldó gondolatait, melyek fölelevenűltek, megnépesedtek, ha dolgozatát nyomda alá simította. Töméntelent tudott agyában megőrizni s adandó alkalommal híven visszaadni. Mely előnynyel nem ritkán járt az a hátrány, hogy ugyanegy eszméjét vagy adatját, megfeledkezvén, hogy már fölhasználta, ismétli. Hajnal Mátyásában azon kort tárgyalja Ipolyi, mely a mohácsi vésztől, helyesebben : a reformatio elterjedésétől hazánkban az anti-reformatio sikeres megindúlásaig, vagyis Esterházy Miklós nádorig terjed. Ezen egy századnál hosszabb időközt, mely eddig gyéren talált művelőkre, új adatok egész tömegével világítja meg Ipolyi és hazafiságának azon melegével, melynek soha egyéb czélja nem volt, mint »patriam illustrare.« Két mutatványt »Nyáry Krisztina« és »A nagy-szombati oskola a XVI. században« czímen ismer már a közönség e műből, perse aligha úgy, mint azok Ipolyi tollából végleg kikerültek volna, míg a dolgozatnak mintegy három negyede kiadásra vár. A még meg nem jelent főbb fejezetek czímei : Oláh Miklós. A magyar renaissance. A jezsuiták Magyarországon. A kassai vértanúk. Hajnal Mátyás. Sámbár. Vásárhelyi. Koronáját, befejezését képezi Ipolyi mind történeti, mind műrégészeti munkáinak »A magyar szent korona és koronázási