Századok – 1888
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Bakocs Tamás primás birtokszerzeményei 97
114 IÎAKOCS TAMÁS PRÍMÁS lépett házasságra. Ezzel az akkori törvények értelmében, »hitszegése bűntényét követte el, melynek a jószágvesztés volt büntetése. Bakocs Tamás családi érzelmeiben és érdekeiben egyaránt sértve, nem késett ellene a király bosziiját fölidézni. II. Ulászló 1510 tavaszán kimondotta a jószágvesztést, és Zrínyi Miklós összes birtokait a pauaszlónak adományozta. Bakocs az ily módon szerzett jogigényeit nem volt képes érvényesíteni ; de nem mondott, le a reményről, hogy a czélt más úton elérheti. Zrínyi Miklós, amint Corbaviai Károly leányát nőül vette, sógorával János gróffal, a család utolsó férfisarjával, kölcsönös örökösödési szerződésre lépett.2 ) Ezen János grófnak Bakocs nőül adta egyik unokahugát. Jegyajándék fejében 20000 forintot fizetett ki,3 ) és átengedte néki Krupa nevű kastélyát. Viszont biztosítást kapott János gróftól, hogy magtalan halála esetén, Bosnyákország határszélein , fekvő várai (Grabovácz, Vuácz, Knevo) Bakocs Tamás családjára fognak szállani.4 ) Bakocs Tamás utóbb cserében Krupa váráért a zágrábmegyei Lipócz várát adta át, melyet ő Jasztrabarszka kastélylyal és Fölsővidék területével szintén cserében szerezett meg, Pethő Tamástól, kinek bihar- és békésmegyei birtokokat engedett át.5 ) Corbaviai dános magtalanul múlt ki. De birtokait nem Bakocs családja, hanem a Zrínyiek örökölték. Ezen két sikertelen kísérlethez, Horvátország területére terjeszteni ki aquisitióit, járul egy harmadik. Bornemisza János egykor Mátyás király al-kincstárnoka és Szálkái László II. Ulászló al-kincstárnoka, mikor gróf Blagay István és fia oklevélhamisítás miatt hűtlenség bűnében elmarasztaltattak, II. Ulászlótól *) Az 1510 april 22-én kelt királyi okirat Galgóczon. Zrínyi Miklós óvása az ellen az országos levéltárban. 2) Salamon. Az első Zrínyiek. 223. 3) Velencze budai követének 1517 márczíus 7-iki jelentése. 4) Az 1517 február 20-án kelt fassió Galgóczon. 5) Pelbárthida, Kozmafalva, Kiskágya, Reszege, Tölgy. Derecske és Egyed nevü falvakat. (Erre nézve egy később, 1519 junius 1-én kiállított okirat ugyanott.)