Századok – 1887
Jelentések a kutatások eredményeiről - Jelentés a maros-németi levéltárról Szilágyi Sándortól 50
JELENTÉS A MAROS-NÉMETI LEVÉLTÁRRÓL. 51 A pusztulásokat, melyeken e levéltárak átmentek, annyival inkább lebet sajnálni, mert a fenmaradt s különben igy is jelentékeny rész igen sok becses históriai s cultur-történeti adatot foglal magában a periratok, adományozások s törvényszéki tárgyalások mellett. Sőt ez utóbbiak azért is kiváló érdekkel birnak, mert a XVI-ik századból egy pár törvényszéki tárgyalásnál az előkészítő ügyvédi iratok, vélemények, javaslatok fenmaradtak. A történeti és culturtörténeti anyag nagy száma arra enged következtetni, hogy a Németiben összehordott levéltárak nem mentek át scartirozáson, s ha pusztûlt is belőlök, az nem volt rendszeres pusztítás következménye, milyent a múlt századi ügyvédlevéltárnokok követtek el a rendezés alkalmával, kik mindent, a miről látták, hogy »nihil refert ad culinam« elégettek, szemétbe dobtak. Itt mindent megtartottak, ami az illető család összeköttetéseit, történetét illustrálta. A történeti anyag pedig visszanyúlik a XV-ik századba. A Kuun és Gyulay-családok históriai szereplése a családok régisége mellett sem oly régi. De adományozás, vásárlás, összeházasodás utján korábbi históriai szerepléssel biró s részben kihalt családok levéltárainak egyes uradalmakra vonatkozó részei jöttek itt össze, mint Sulyok, Gyulafy. Melith, Csaholy, Drágfy, Prépostváry,Péchy s Кару családokéi s ma e családok történetét Kuun Géza levéltárának mellőzésével megirni nem volna lehető. E gazdag levéltár beható és kimerítő tanulmányozásáról az idő rövidsége miatt sem lehetett szó — de egy futó áttekintés még is nyújthat tájékozást a búvároknak, hogy mit kereshetnek és mit találhatnak itt. Tüzetesebb kutatásaimat — teljesen mellőzvén a mult és folyó századi igen nagyszámú s részben becses iratokat — főként a XVI. és XVII-ik századra fektettem : a korábbiakból inkább csak mutatóul említek fel egy párt. 1439-ből Albert király egy adománylevelével az aranyi, oklosi, kecsedi, piskinczi jószágokat a Kapy-családnak adományozza s ez időtől fogva sok e családra vonatkozó levelet találunk itt, a mult századig, mikor Кару Mária Gyulay Perenczné az oláhországi hospodárral, Kantakuzen hospodárral levelezést folytatott magyar nyelven, jelesül 1704-ben az oláhországi legeltetés ügyében, s hihetőleg ennek volt következménye, hogy Bukurestben 1705 ápr. 27-én kelt levelével a Вákóczy-forradalom idejében Kantakuzen meghívja a már özvegy Gyulaynét, »értvén az ilyen, Kegyelmetek megszorult állapotját és életét«, hogy a német generálistól kérjen engedelmet s menjen ki Bukurestbe. A Drágfy levelek 1468-ban kezdődnek. Mátyás király ez év apr. 12-én Pozsonyban engedélyt adDrágfty Bertalannak, minta Közép-Szolnok vármegyében fekvő Cseh birtokosának, hogy in 4*
