Századok – 1887
Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: I. Rákóczy György bibliája 640
különfélék,. 641 mal fordúlnak ugyan elő a könyvben, különösen annak elején és végén ; e jegyzetek azonban rendesen csak a párhúzamos helyek vonatkozásainak megjelölésére s más, pár szóból álló bibliai utalásokra szorítkoznak. Néhol, kivált eleinte, hol a buzgalom talán kevésbbé hagyta el az olvasót, a margón kéziratos tartalomkivonattal is találkozunk, de itt is csak ritkán. A rendkívül finom bőr- vagy hártyapapíron következetesen használtak egy rózsaalakú vízjegyet, vagyis egy középponti kör köré csoportosított és csak 3 /4 részben rajzolt 8 más karikát. A nyomdai résznél jobban érdekelhet bennünket az, a mi a hazai műipar dicsősége : a tábla. A könyv fekete chagrinba van kötve — s az elő- és hátlap egyaránt díszítve gyönyörű ezüstművel, melyről az aranyozás néhol lekopott ugyan, de oly dús, hogy magának az anyagnak értéke is bizton tehető 150 forintra. A 40 cm. hosszú és 28 cm. széles könyvtáblán a díszítésnek elűl-hátúl ugyanazon motivumai vannak. Középütt egy 19 cm. magas és 16. cm. széles czímerpajzs fekszik, melynek főalakja a Rákóczyak czímere (a szerencse kerekén álló kardos sas), s köré csoportosúl a székely napba tekintő sas és hold s a hét vár képe. Az egész egy koronázott czímerpajzsbau áll s a korona mellett Rákóczy György monogrammja : G. R. A pajzsot sima szalag köríti e fölirattal : »GEORGTVS : RAKOCT : D : G : PRIN : TRAN : PAR : REG : HVN : DOM : ET : SIC : COM.« »Georgius Rákóczy, Dei gratia princeps Transylvaniae, partium regni Hungáriáé dominus et Siculorum comes.« Ezt meauderalakú diszítmény futja körűi. A czímer sarkain 4 félgömbszerű pityke van, miknek az a czéljok, hogy erősebb ütésektől s horzsolásoktól megóvják a czímert s oldaldíszítményeket. Ezt azonban nem érték el. A négy sarkon levő szárnyas angyaloknak orra ugyanis lekopott azon egyszerű oknál fogva, hogy az kijebb állt eme pitykék legnagyobb domborúlatánál. Az angyalfők (a két lapon számra nézve 8) különben igen csínos művek ép úgy, mint a háttért megadó liliomok s acantusok. Elmondhatjuk, hogy e szép nyomdazsengének könyvtáblája valóban stilszerűeu, túlhalmozás nélkül, igazi elegantiával készült. Elül két hatalmas és szintén művészi kivitelű kapocs tartja össze a két hatalmas táblát. Feltűnőnek csak azt találhatjuk, hogy a könyv sarkán épen semmi díszítés sincs alkalmazva. Ez is mutatja, hogy a könyv asztalon, és nem szekrényben való megőrzésre volt szánva. A lapok szélei gazdag aranyozásúak és igen szép levélbenyomásokkal ékítvék. Mindent összevéve, könnyen érthető dolog, hogy e mű külső kiállítás dolgában valóságos remeke a magyar ötvösművészetnek és könyvkötésnek. Az ötödéve Budapesten rendezett országos
