Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - II. közl. 321

ÉS BENICZKY l'ÉTER A KÖLTŐ. 343 ván, hogy Beniczky Pál és Ferencz mint testvérei, Geréczi Andrásné pedig, mint egyik hagyományos érdekelt felek s különben is fölperesek az ingóságokra nézve nem mint legatariusok, de a törvény szerint való örökösödés rendjén birnak igénynyel stb. Mig a kölcsönös feleselgetések tartottak, alperesekre nézve szomorú esemény jött közbe, mely nemcsak megakadályozá egy időre a dolgok menetét, de végzetessé válott annak kifejlődésére nézve. Az utóbbi időkben ugyanis Beniczky Péter betegeskedni kezdett s nem nézhetett utánna ügyének, ugy a mint kellett volna ; prókátora ügyesen forgolódott ugyan s a főpapok között is sok jóakarója volt, de a szemes Ujfalussy nem késett hasznára fordítani a kedvező alkalmat, egy lekötelezett emberével informáltatta az érseket s ugy látszik, sikerűit is azt teljesen a maga részére nyerni.l) Beniczky ez alatt nagy-szombati házában őrizte az ágyat, s betegségében Spáczay Imréné viselte gondját. 2) 1664. február 8-án elkészítette végrendeletét s kevéssel ezután meg is halt. Testét kifejezett óhajtásához képest a n.-szombati szent-Miklós templomba temették s talán még ma is föl lehetne találni azt a »faragott márvány követ,« melyet koporsója fölé helyeztetett. Mint végrendelete tanúsítja: szerető testvér, nemes emberbarát, buzgó keresztény volt ; jobbágyainak — mivel a pogányság legutóbb is fölégette jószágait, — minden adósságát és másnemű tartozásait elengedte, a szegénység között gabonát osztatott ki, eltemettetésökre bizonyos összeget hagyományozott, megemlékezett a kórházakról, gondoskodott szolgái felől3

), s földbirtokon kivűl arany és ezüst oltári edényeket ajándékozott a káptalannak. Mindezeknél jobban érdekel azonban bennünket a következő intézkedése : »Az minémü magyar verseim vannak Veresküben, adja Beniczky Pál öcsém uram nagypraepost uramnak és adjon ele*) »Midöu eszembe vettem, hogy szegény érsekuramot futja az más fél, és ott igyekeznék akadékot teuni az dologban, azt praeveniáltam és egy uri embert disponáltam, hogy dolgunkat promoveálja ö nagyságának, az adós énnekem volt gabonával méreczel m. 750 — aztat én annak megengedtem, akkor drága esztendő lévén, ha amputaloin mérczét fl. 1., facitfl. 750.« 2) » . . szájából hallotta szegény Benyiezky Péternek, im úgymond az én atyámfiai közül nem találkozik egy is, a ki betegségemben gondomat viselje, vagy kedvemet keresse, hanem Spáczay Imréné asszonyom gyámolított betegségemben.« Kelecsényi István vallomása Tört. Tár. L885. II. 425. 1. Ennek okát egyedül abban találom, hogy rokonai távol voltak. 8) Esztergomi főkáptalan levéltára Capsa 55. fasc. 2. nro. 1.