Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - I. közl. 217

328 THURZÓ MÁRIA VF.FIRF.XDEI.ETE visszaadni a kötelezvényeket s bizony még örvendhetett rajta, hogy ily olcsó áron megszabadult a gyalázattól. Vizkelethynét azonban e történet igen elkeserítette s bizodalmatlanná tette rokonai iránt. Kezdte belátni s talán figyelmeztették is rá, hogy az atyafiság csak javai után áhítozik, és örömest hallaná, hogy már lehunyta szemét. Öreg napjainak nyugodalmát nem is nekik köszönheti : Beniczky Péter testvér-huga, özvegy Loboda Jánosné forgolódott körülötte minden betegségében, Péter úr intézte világi ügyeit, aprólékos és nagyobb kellemetlenségtől megkímélve a könnyen izgatható Máriát s idejének legnagyobb részét Újfaluban tölté, mert családja nem volt, közhivatalokat nem viselt, jószágait pedig rendben tartották fiatalabb testvérei, tudván, hogy ők lesznek az örökösök az arany sarkantyús, vagy mint abban az időben nevezték, a szentelt vitéz után. És ha valaha, ugy most volt ismét szüksége az özvegynek értelmes, befolyásos tanácsadókra, mert a Vizkelethy atyafiság, különösen Nyáry Imréné sürgetésére, pörrel támadta meg, panaszt emelve a bíróság előtt, hogy Thurzó Mária az 1651-ben kötött egyezséget megszegvén, Berényi Györgynek egy jobbágy-helyet, Hidegvéghy Istvánnak egy zsellért ajándékozott arájuk szállandó javakból, továbbá a nyitrai házat Szelepchényi Györgynek obligálta, s az ujfalusi kastély porkolábját és drabantjait nem kötelezte hittel a Vizkelethy örökösök iránt : s mindezekből kifolyólag követelték az özvegyen azt a 3000 aranyat, melyet kötésük szerint a szerződést bontó fél minden jogorvoslat nélkül lefizetni tartozott. 2) Hasztalanul vetette közbe magát Berényi György, majd Beniczky és Ujfalussy András, ki maga is a királyi tábla birája volt, — a Vizkelethy örökösök hallani sem akartak a dolog békés kiegyenlítéséről s Máriát Leszenyei Nagy Ferencz itélő mester által pörbe idéztették. A pör az özvegy betegeskedése miatt sokáig elhúzódott, ki nagyon a lelkére vette a dolgot és folytonosan Hidvéghy Mihályt vádolta, hogy ő volt az egésznek az indítója s ő lesz az oka halálának is.3) Meggondolván végre a Vizkelethy örökösök, hogy e betegsége utolsó lehet az úrasszonynak, nehogy ez által érdekeiket még jobban veszélyeztessék, 1661. október 12-én itélő mestert vivén Újfaluba s ott az özvegygyei Berényi György, Sándor Gáspár, Beniczky, Ujfalussy és Hidvéghy közbenjöttével barátságos egyességre léptek, midőn is Mária még nagyobb engedményeket tett részükre, s a jószágra vonatkozó okleveleket, Eques auratus, magyar neve hihetőleg a Szent-István kardjával való felavatástól jön. 2) Gr. Berényi levéltár fase. 15. nr. 20. 8) U. o. fasciculus 15. nr. 44 és 1662. deczember 27-én eszközölt tanuvallatás az esztergomi fökáptalan levéltárában.