Századok – 1887

Tárcza - Irodalmi szemle - 856

TÁRCZA. 967 téneti tanulmányok« ezím alatt s végül magyar iconographia (Szent-Erzsébet képei) majd mindenik egy-egy alapvető értekezés épen annyi gonddal, mint tárgyismerettel írva. Maga a kiadás is mintaszerű : Bunyitay nem kimélte a fáradságot, hogy ezek a szerző nevéhez méltó alakban lássanak világot. — DR. KARÁCSONYI JÁNOS »Szent Gellért esanádi püspök élete ésmüvei« cz. kimerítő szép monographiát írt, felhasználván a tárgyára vonatkozó eddig megjelent kútfőket és criticai munkákat. A nagy gonddal összegyűjtött anyagot jól és a nagy közönség által is élvezhető alakban dolgozta fel. Munkája függelékét egy kútfő kritika képezi, melyben a fenmaradt legendák szövegeit és kiadásait s az erre vonatkozó kritikai tanúimányokat birálja s a legenda hitelessége mellett foglal állást. A munka a tudomány-egyetem hittani kara által az Ipolyi-dijjal jutalmaztatott s szerzőáltál Ipolyi emlékének van ajánlva. Gondoskodni fogunk tüzetesebb ismertetéséről. Addig is ajánljuk olvasóinknak azzal a megjegyzéssel, hogy Nagy-Várad-Olasziban kapható a szerzőnél (ki ott segédlelkész) s Budapesten Szűcs és társánál, a Perencziek bazárjában. — OZORAY JÓZSEF primási levéltárnok »Az egyházi vagy praedialis nemesek és birtokuk« ezím alatt nagybecsű jogtörténelmi tanúlmányt írt, mely előbb a »Magyar Sion«-ban látott világot, s most önálló kötetben jelent meg. A primási gazdag levéltárból merített adatok alapján oldja meg a kérdést. A munka ismertetését fogjuk közelebbről adni. — DUDÁS GYULÁTÓL nagyobb tanúlmány jelent meg Szegeden »A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században« ezím alatt. A hajdúkerület keletkezésének, megalakúlásának és megszilárdúlásának történetét adja, a kútfőkben, törvénykönyvekben és különböző munkákban szétszórt adatokat összefüggő egészszé alakítván össze. Ez a kerület, vagy valójában határőrvidék Magyarország Erdély és a hódoltság közt fekve, történetünkben sajátságos állást foglal el. Daczára, hogy Salamon e katonai végvidék történetének fontosságára már a Hódoltság Története czimü munkájában rámutatott, mouographusa még nem akadt — s Dudás is csak keletkezése történetét mutatja be. Ugy hiszszük azonban, hogy ő még ezzel nem zárta be erre vonatkozó tanúlmányait s ki fogja azt egészíteni a hajdúság későbbi történetének leírásával. A monographia azonban így is befejezett egészet képez. Dudás előadása élénk, folyékony és a nagy közönség által is élvezhető, melyet melegen ajánlunk nemcsak a hajdúság, hanem minden olvasni szerető figyelmébe. — MÁRJASSY BÉLA, régibb parlamenti életünknek ez egyik ismert és köztiszteletben részesült tagja, 1884-ben megkezdett munkáját, »A Magyar Törvényhozás és Magyarország Történelme« az idén két vaskos kötettel folytatta, melyek közül az első I. Ulászlótól I. Miksáig s a második ettől III. Károlyig terjed. Mióta a közpályától visszalépett, s egyetlen fiának halála gyógyíthatatlan sebet ejtett atyai szivén, régi közéletünknek tanúlmányozásában keres szórakozást, pihenést. Mint a régi liberális pártnak