Századok – 1887

Tárcza - Irodalmi szemle - 83

tárcza. 85 der Stadt Hermanustadt und der Sächsischen Nation« czirn alatt kiadta. Magának a levéltárnak rendezése mint több ízben ott tett buvárlataim alatt volt alkalmam tapasztalni, kitűnő, s az ismertetés igen jó képét tárja fel előttünk annak a nevezetes kincsnek, mely ott őriztetik. Zimmermann szakember a Sickel iskolájából s ez alapos munkáján meg is látszik. Tulajdonkép a rendezés nagyjából már 1877-ben kész volt s akkor Zimmermann a Löher-féle »Archivalische Zeitschrift «-ban adott ki egy ismertetést. A rendezést azóta tökéletesebbé tevén, úgy adta ki jelen munkáját. Magok az okmányok külön szekrényekben czélszerüen úgy vannak felállítva, hogy a pecsétek ne romolhassanak. Külön osztályokat képeznek az acták, protocollumok, számadási könyvek, kézíratok, repertóriumok, törvénykönyvek s a kézikönyvtár. Óhajtandó volna, hogy a Zimmermann példáját a többi levéltárnokok is követnék. — SZERÉMI GYÖRGYRŐL, kinek életét a folyóirat múlt évi folyamában saját emlékirataiból összeállítva közölte Dudás Gyula, most ugyanő kútfő tanulmányt adott ki. Ismerteti a mű tartalmát és nyelvezetét, forrásait s azok hitelességét, chronologiáját, emlékiratainak hiányát s végül jellemzi és megállapítja a helyet, melyet forrásaink közt elfoglal. Jól átgondolt és megírt munka. Szerémi munkája bizonyos tekintetben páratlanúl áll kútfőink közt. Csaknem egyedül ő az, kitől kortársainak felfogását és gondolkodását. megismerhetjük,mert nem annyira az aristoeratiában, hanem inkább a nép közt élvén, ettől nyerte benyomásait. Igaza van Dudásnak : ha ő müvét magyarúl írja, túlszárnyalta volna minden kortársát — hisz az ő latinsága sem egyéb, mint egy kedves memoire, magyar észjárás és szószerkezet latin szavakkal előadva. Jó fordításban nagy hatást tenne. Dudás pedig jó munkát végezne, ha a többi forrásokat is kútfőkritikai szempontból tanulmányozná. — DR. WAGNER LAJOS tagtársunk Pozsonyban Báthory István lengyel király halálának háromszázados évfordúlója alkalmával »Pozsonyvidéki Lapokban« egy tárczaczikket adott ki s azt külön lenyomatban is közzétette. Eövid bevezetésben futólag megemlíti, hogyanjutott Nagy-Lajos a lengyel trónra, hogyan lett leánya Jagelló nejévé s áttér Báthoryra, kinek lengyel királylyá választását s halálát főbb vonásaiban ismerteti. Alkalmi czikk — de jól írva s ügyesen összeállítva. — GYÖRFFY LAJOS egy kis, csinosan kiállított s képekkel illustrált munkában megírta az esztergomi basilica történetét s leírását. Ismerteti egyes részleteit s ennek, valamint a korábbi templomoknak rövid történetét adja. Leírja a basilica s a hozzá tartozó gyűjtemények nevezetességeit, s jó kalauzul szolgál az oda utazóknak. — SURÁNYI .JÁNOS »Gerbert és kora« czím alatt Győrött egy 146 lapra terjedő történeti tanulmányt adott ki. Jól ismeri és jól felhasználta a gazdag Gerbert-irodalmat : csak egyet nem használhatott fel, az Ipolyiét, kinek munkája a Magyar Koroná-ról akkor látott világot, mikor az övé megjelent. E munka nemcsak mint gonddal és szépen írt tanúlmány, hanem