Századok – 1887

Értekezések - VÁMBÉRY ÁRMIN: Kanizsa 1600-1601. - II. közl. 798

KANIZSA. (1600—1601.) BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. — Na ima szerint miután a vár 40 napig volt ostrom alatt, aknáinak csak felét lehetett megcsinálni s a hol nem lehetett ezen aknákat helyreállítani, tiszta mocsár volt. E mellett még drágaság uralkodott a táborban, egy okka só egyazon időbeli kilencz igazi ezüst drachma értékű garasba került. Az iszlámság az egri csata kivételével soha sem volt ily nagy nyomorúságban. Az iszlám sereg akkor ugy volt szervezve, hogy »Kaszi'm« napjáig (Demeter napja, november 7.) harczol s akkor tűzhelyeihez tér vissza. Ezen nap elmúlván, lázongani kezdettek, hogy bocsássák haza. Hanem a várat bevették. Az ellenség nagy, u. n. táborát is lerombolták. — A megboldogult hős Teriaki fiaszan pasa is miután bevégezte Buda megerősítését — a mint azzal meg lett bízva, s főleg miután meghallotta, hogy Kanizsa el lett foglalva — az iszlám iránti hódolatból — Mangir Kusu Mohammed efendit Buda vára kapitányául hagyva, a szerdár Ekremmel találkozásra sietett. Akkortájt Buda nagyon termékeny helytartóság volt, mig Kanizsa mindössze 3—4 faluból állott, a mellett a határvidéken feküdt, ugy hogy e vár kapitánysága, a megboldogult Eejzi szerint, önfeláldozás és Istenben való bizalmon, vagy azonkívül, hogy kimutatta azt, hogy azon illető teljesen ártatlan s zsarolásokhoz nem szokott ember, semmi hasznot nem hajtott. Mindamellett állhatatosan kérte, hogy Buda helytartósága a megboldogult Mohammednek, Kanizsa kapitánysága pedig neki adassék. Sőt ezen — a megboldogult Pejzi szerint— »páratlan hős«, habár rendesen engedni szokott a nagyvezir sürgős kérelmének, ezúttal mégis egy szerelmes türelmetlenségével kívánkozott a vár őrizetére. A szerdár, ki tapasztalásból tudta, hogy miként fogta föl a sereg azt, hogy ő Teriakit Buda kapitányának küldötte, nem