Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TÉGLÁS SÁNDOR: Alsó-Magyarország bányamívelésének története írta Péch Antal 756

758 TÖRTÉNETI IRODALOM. birtokossá emelkedett s a Felsőbiebertáma első térképét elkészíttetheté. A Kielmaim tekintélyes bányabirtokostól még eddig ki nem deríthető okokból kirótt 4000 arany bírság fejében lefoglalt részek által a kincstár annyi érczszosztalékhoz jutott, hogy a régi kohó elégtelennek bizonyult s a Brenner-szövetkezettől a Siceli kohót is megkelle szerezni. Ezzel egyidejűleg a kohó üzem javítására is hatalmas lépés történt, midőn rendeletileg kötelezve lett minden kohóval nem rendelkező bányapolgár arra nézve : hogy termelt érczeit és maráit a kincstári kohóknál szolgáltassa be. Bloenstein vaskezű igazgatása nagyon megkönyíté Bethlen Gábor ügyét a bányavárosokban. A helyhatósági jogokkal, ősi szabadalmakkal mit sem törődő főkamaragróf apránkint maga ellen ingerié a bányaságot s midőn azon rendelet miatt, melylyel a kamara tiszteket a törvényhatóságok alá rendelé a nádor, formális hűtlenségi keresetet kovácsoltak a bányavárosok ellen, még a szomszédos megyék, többi közt Barsmegye is felszólalt a gyakori zaklatás ellen. Igy elkeserítve, önkényt érthető az a lelkes fogadtatás, miben Bethlen Gábor 1619-ben részesült. 1621. junius 9-én a selmeczi, körmöczi és beszterczebányai kamara főtisztjei Ferdinándnak fogadnak ismét hűséget; de már 1621. September 20-án Selmecz és Körmöcz újból Bethlen hatalmába kerülnek, ki november 17-én 50.000 frtot követel a bányavárosoktól. 1623. septemberében új hódolatra szólítja fel a bányavárosokat Bethlen s octóber 4-én Lienpecher alkamaragrófot 60.000 frt beszolgáltatására utasítja, s főkamaragróffá Györky Benedeket nevezi ki. Bethlen az ügyek rendjén nem akart változtatni s csupán azt kötötte ki : hogy a kamara jövedelméből havonta mintegy 3000 frt fordítassék a körmöczi és selmeczi bányákra, a többi neki tartatván fen. A rézeladás végett Budán ügynökséget szervezett s jóváhagyta, hogy ezután 4 latos helyett 3-ból verjék az ezüst pénzt. A mint azonban Bethlen 1624. februárjában Kassára vonúlt hadaival, a bányavárosok és kamaratisztek viszonya ismét megváltozott s azok az udvari kamara alá kerültek s már júliusban prandenburgi W endenstein János ül a főkamaragrófi székbe s augusztus 3-án Putucher György nyeri el a bányabirói tisztet. 1626-ban Mansfeld és a weimari berezeg Turócz felől 10 hónapig tárták folytonos izgalomban a bányavárosokat. A weimari herczeg Selmeczet 6000 frtig sarczolá meg ; Mansfeld emberei Hodruson felégették az őrházakat és raboltak. E zivataros időszakban beállott drágaság ismét a munkásokat su jtá, úgyhogy 1624. május 31-én méltányosnak látták a társulatok a szakmányok felemelését. Hogy ez mennyire indokolt vala, kitetszik az alábbi árfolyamból, mely mivelődés-történelmileg