Századok – 1887

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A styavniki várkastély 727

KÜLÖNFÉLÉK A STYAVNIKI VÁRKASTÉLY. Nem utolsó hibájuk némely történet-kutatók — legkivált a vidéken lakók- és helytörténeti adatokkal foglalkozóknak. — hogy monographiai vagy életrajzi dolgozataik összeállításánál megnézik Bél Mátyást, Wagnert, Szirmayt, legfölebb még Buday Ézsaiást, s azzal, ezen múlt századi vagy a jelen század elejéről származó — különben a magok idejében igen becses munkák alapján, az ezekben olvasottakkal megelégedve s gyakran hibás és már sokszorosan megczáfolt, kijavított, kiegészített adataikat szentírásnak véve, alkotják meg müveiket. Az újabb évtizedek történelmi búvárlatainak eredményeiről, az 1860. óta megjelent töméntelen anyagkészletről tudomást sem vesznek, — pedig ez, a családi levéltárak megnyíltánál s rendszeresebb átkutatásánál fogva legalább is megtízszerezi történelmi tudásunkat, a század elején élt történetírók által ismert okleveles kincsekhez képest. Hasonló hibába esett Wéber Samu a Századok f. é. július havi füzetében megjelent »Savnik« czímű kis monographiája írásánál. Ha ez a közlemény valami iskolai értesítőben, hírlapi tárczában, vagy kalendáriumban látott volna világot : nem vennénk tudomást botlásairól ; de már a Történelmi Társulat folyóiratában, mint szakközlönyben megjelenő dolgozatoktól többet követelünk ; s ha nem is magasabb színvonalt kívánunk itt minden munkálattól : annyit még is joggal elvárhatunk, hogy az az író, a ki a Századokban lép föl, — legalább ismerje felölelt tárgyának nyomtatott kútfőit a legújabb korig ; s ez az, a mit Wéber tanúlmányában hasztalan keresünk. Mielőtt ennek bizonyítására átmennénk, legyen szabad magáról a helynévről megemlékeznünk. Wéber azt »Savnik«-nak írja ; lehet, hogy ma hivatalos neve ez. Mi a régi magyar és latin levelezésekben (XVI. XVII. század, a szathmári békéig) mindenkor »Styavnik, Styavnyik, Scsavnik, vagy Csavnik«-nak találjuk írva egykorúnktól e várkastély s uradalom nevét. Részünkről tehát