Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - IV. közl. 700

714 PtR. LÁZÁR MIKLÓS. G• r óf С s dk y István. Csáky István, László és Káinoki Kata fia. Született 1667-ben. A kolosmegyei főispánságban, ugylátszik, utóda Gyulaffy Lászlónak, s valószínűleg 1699-ben neveztetett ki. A Rákóczi-mozgalmakkor Rabutin rendeletére 1704-ben Kolosvártt arestomban tartatott. Kolosvár feladása után lüve Rákóczinak és ez alatt is főispánkodik. Cserei az 1710-re irtak közt róla ezt mondja: »A generális (gr. Steinville) eszében vévén, bogy többire mint Debreczen és Somlyó tájékáról, a Hajduvárosokról jőnének azok a sok kóborló tolvajok, T. colonellust feles badakkal kiküldi Debreczen tájékára Azalatt Hadadhoz is egy rész hadat külde a generál, kiben feles hajdúsággal gróf Csáky István vala a kuruczok részéről commendans ; valóban is emberül tartá egy darabig, azután accorda által feladá a várat 'a németeknek, maga visszajőve Erdélyben, jószágát, tisztét megadák.« írja továbbá 171 l-re Cserei : »Kolosvármegyében penig Csáky István levén főispán. Weselényi István practicája által kivetteték és maga Weseléuyi obtrudálá magát, valamig birhatja.« Azonban az Apor Péter által az 1713. februári országgyűlésről irtak között Csáky áll mint kinevezett főispán. Mint főispán halt meg 1720-ban. Első neje Haller Borbála, azután Mikola Ágnes, kit 1711-ben jobbágyai öltek meg, utolsó Haller Borbála. — A Bánffy és Csáky főispánok idejében mint helyettes főispán jő elő czegei Wass György, László és Teleki Anna fia, kinek neje hidvégi Nemes Mária.2

) Ezt Rabutin, hihetőleg egyetértve Bánffy Györgygyei, a Rákóczi mozgalmaikor 1703-ban tette Kolosvár helyettes főkapitányának, azután hamar Kolos és Doboka megyék helyettes főispánjává is tétetett. Kolosvár feladása után csak addig helyettes főkapitány, mig 1704. november 25-kén Csáky Lászlót iktatják abba be, kit azzal Rákóczi ruházott fel. Ez év deczember havában Rákóczi rendeletére kiment a fejedelemhez Magyarországra, onnan 1708. ápril közepén jött haza Czegébe. Saját naplójából következtethetni, hogy mint főispán is működött, és látjuk részt venni a táborozásban is. Jelen volt, midőn 1703. ]) Wesselényi István, Pál és Béldi Zsuzsa fia Közép-Szolnokmegye főispánja volt 1713 előtt és után, haláláig. A kolosmegyei főispánságot 1711-től 1713-ig tarthatta kezén. Apor szerint megholt mint középszolnokmegyei főispán, consiliarius et statuum praesidens 1734-ben ápril 28-án. 2) Első neje Bodoni Zsuzsánna, kitől nem voltak gyermekei.