Századok – 1887
Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - IV. közl. 700
ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 711 1691-ben január 10-kén. Midőn ez évben a badeni berezeg Váradhoz jött, őt és Apor Istvánt küldötték hozzá »hogy regimentek ne jőjenek be Erdélyben quártélyban; obtineálák is.« 1694. január havában még életben volt, midőn mint consiliarius és Kolosmegye főispánja meghívót kap a februári országgyűlésre, de azután csakhamar meghala Kolosvártt. Neje Kemény Kata, Kemény Péter leánya, kit mint özvegyet, a maga házánál a kormányszék parancsából árestomban tartottak a kolosvári alkapitány Balku Pál felügyelete alatt, mivel a kormány rendeletének elleneszegűlt; a kibocsáttatása iránti folyamodásában azt írja, hogy arról ő nem tehet, hogy fia György, mint örökös, a maga és testvérei nevében igaz jogáért contradicált.x ) Szamosfalva, és Kolosvár voltak lakfészkei. Borosjenöi Székely László. Székely László, Székely János fia. 2 ) Atyja Zaránd vármegyei kisbirtokos és Teleki Mihály atyjának tisztartója volt. A Teleki Mihály pártfogásánál fogva Apaffi, talán uralkodása első éveiben, főpostamesterré tette, s mint ilyen a »két lovu szegény jenei nemes ember« a fejedelemnek olyan kedves embere vala, hogy sem tanácsosi, sem felesége nem tettek előtte annyit, mint Székely László.3) Apaffi 1670-ben neki a pócstelki birtokot és Mártonfalván meg Ivánfalván részbirtokokat adományozott. 1674-ben a Bánffy Dénes megbuktatásában buzgón működő tag, kinek köbölkuti jószágát adományozta neki Apaffi. 1676-ban nőül vette Bulcsesti bojárnak Szalánczi Annátóli leányát Bulcsesti Sárát. 1679-ben, mely évben ő kolosvári kapitány, mint főkövetet küldték a portára. írják, hogy ekkor Béldi Pált méreggel akarta kivégezni és a mérgezést hogy egy török által végre is hajtotta, állítja egy-egy író. *) 1680-ban Kolosmegye főispánjává tétetett. A beiktatás szept. 24-kén történt.8 ) Ez évben consiliarius is lett. x) Hirdették, hogy vejét gróf Gyulaft'y Lászlót, ki Gyeröffy Borbálát I birta nőül, 1699-ben az egeresi jószágán Gyeröffyné étette volt meg. 2) Nagy Iván, Magy. orsz. családai X. lc. 8) Bethlen Miklós Önéletírása. *) Bethlen Miklós, Apor Péter. Hogy Béldi gutaütés következtében halt meg, Cserei írja, de ö is állítja a Székely szándékát. 5) Kolosmegye jegyzőkönyve. A beiktató biztosok Teleki Mihály és Barcsay Mihály voltak.
