Századok – 1887

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: Egyházi és világi hatóság a felvidéki városokban a XV. és XVI. században 685

A FELVIDÉKI VAROSOKBAN. 689 élet minden ágára kiható hatáskörrel bírt. Vezette a közigazgatást, törvénykezést, pallos-jogot gyakorolva élet és halál ura volt, a polgári élet minden részletére kiterjedő statútumokat alkotott. A város tisztviselői voltak : a biró (consul, judex, Richter), a tanácsnokok (senatores, assessores, Rathmanne, Rathsherrn), a város nagyságához mérten 12-en vagy 24-en, a jegyző (Stadtschreiber). Ezek együtt képezték a belső tanácsot (Innere Rath). Czíme : Edle, Ehrenfeste, Namhaffte, Ehrsamme, Vorsichtige und Wohlweise Herrn Richter und Rath. — A külső tanácsot a városi képviselő testület (communitas, Gemein) képezte, élén a tribunokkal (Vormünde.) A biróválasztás joga a város közönségét illette, de helyenkint — ahol valamely országos főhatóság vagy hatalmas főúr székelt, ezek gyakran erőszakkal is igyekeztek befolyásolni a választást. Igy Beszterczebányán a Thurzók, Körmöczbányán a kamaragrófok, Selmeczbányán a bányagrófok, és a városok közönsége a jó egyetértés kedvéért sok engedményt tett nekik annál is inkább, mert azok voltak a város érdekeinek leghatalmasabb előmozdítói vagy gátolói a királynál. De az idegen befolyást soha sem engedték túlsúlyra jutni. Az önkormányzati jog nagyban hozzá járult városi polgáraink önérzetének emeléséhez, olykor a hatalommal is merészen daczoltak autonómiájuk védelmében. Zsigmond király 1426-ban kedveltét Reichel Pétert kinevezte a bányavárosok grófjává. Ez a nürnbergi születésű Ebner Mátyást erővel Körmöczbánya birájává majd tanácsnokává akarta tenni, de négy polgár azt azzal vádolta, hogy Junker János volt kamaragrófnak a reá bizott pénzekről nem tudott számot adni, tehát a tisztségre érdemetlen. Ebner a sérelem miatt pert indít. A hatóság őt a 4 polgár esküvel erősített vádjára elmarasztalja s azt a »Stadtbuch«-bairja. Ebner Demeter alnádorhoz felebbezett, s midőn magát Junkernek nyugtájával • igazolta, az alnádor az Ítéletet magába foglaló városi könyvet elégetésre, a négy vádlót fej- és jószágvesztésre Ítélte. A városi könyvön végre is hajtották az Ítéletet. Erre a sz. kir. városok vették kezükbe az ügyet, felebbeztek a királyhoz és Zsigmond ezen kérdés miatt Kassa, Pozsony, Bártfa, Sopron, Lőcse, Eperjes, Brassó, Kézsmárk és más városok követeit gyűlésre hívta össze. A városok