Századok – 1887

Jelentések a kutatások eredményeiről - A kirándúlás története Szádeczky Lajostól 88

A HUNY AD VÁRMEGYEI KIRÁNDULÁS. (1887. JUL. 24—31.) A M. Történelmi Társulat két nyári szünet után ismét rendezett egy vidéki kirándulást. S ez alkalommal megint amaz országrészbe tértünk vissza, a hol már két ízben oly gazdag eredménynyel búvárkodtunk. Társulatunk legelső kirándulása, a kolozsvári, majd egy évtized multával (1879-ben) a marosvásárhely-nagy-szeben-segesvári, feltárta előttünk Erdély levéltárainak s' történelmi kincseinek nagy részét ; Erdély dél-nyugati szöglete volt az, a melyet társulatunk közvetlen tapasztalásból még nem ismert. Hunyadvármegye classicus földje, a mely míg egyrészt korszakalkotó világtörténelmi események színhelyéül szolgált, másrészt hazánk történetében is nevezetes szerepet játszott s a melyhez a hazafiúi kegyelet oly dicső emlékei fűződnek : méltán vonzotta társúlatunkat, hogy azt nyári kirándulása színhelyévé válassza. De nemcsak a mult kegyeletes emlékei ; a jelen kor culturalis törekvései is vonzottak arra a földre, hol a történeti érzék napjainkban is oly gondosan ápoltatik. Van Hunyadmegyének egy a mienkkel rokonczélú egylete : a »Hunyadmegyei történelmi és régészeti társúlat.« Ez az egylet aránylag szerény eszközökkel, a kormány csekély támogatásamellett, egészen önerejére, a megyéből gyűjtött ügybarátokra s tagtársakra támaszkodva, lelkes vezetőkkel és ügybuzgó munkásokkal az élén — olyan működést fejt ki s oly szép eredményeket mutatott fel eddigelé is, hogy méltányló elismeréssel és tisztelettel tartozik neki hazai culturánk és irodalmunk minden barátja. Ez társúlat fokozta vágyunkat, hogy megismerjük az ő működési körét s munkálkodásának eddig elért szép eredményeit. Déva városának és Ilunyadvármegyének szives meghívása alkalmat nyújtott társulatunknak emez óhajai megvalósítására. S valóban lelki-