Századok – 1887
Jelentések a kutatások eredményeiről - Jelentés a nagy-ercsei gróf Toldalagi család radnótfáji levéltáráról Szabó Károlytól 71
74 JELENTÉS Л (ÍR. TOLDALAGI CSALÁD juk a XV. és XVI. században a Toldalagiakat, s értesülünk e kolostor elenyésztéről is, melyet az 1 556-diki országgyűlési végzés törölt el, s melynek nagyercsei részjószágába Toldalagi András és Balázs 1558-ban Izabella királyné parancsára minden ellenmondás nélkül beigtattatott. A mohácsi vész utáni korban mind gazdagabbá válik a levéltár, azonban még a XVI. századi levelek száma sincs teljességgel arányban azzal a könnyedén 10,000 darabra becsülhető nagy tömeggel, melyet a XVII-dik s még inkább a XVIII-dik századból — mikor a gróf Toldalagiak igen sok birtokpert folytattak — ezen levéltár föntartott. A Toldalagi s vele rokon családok (a Somkereki Erdélyiek, Harinai Farkasok, Huszárok, Stépánok. Losonczi, b. Bánfiak) birtokairól szóló levelek a legszámosabbak, de ezeken kívül is alig van Erdélynek oly előkelő családja, melyre vonatkozó levelek kisebb-nagyobb számban elő ne fordulnának. Ezen levelek közül azonban, melyek családtörténeti s földrajzi szempontból tömérdek adatot nyújtanak, az erdélyi jobbágyság viszonyaira pedig nevezetes világot vetnek, az idő rövidsége miatt csak a legfontosabbak lemásolására vagy kivonatozására kellett szorítkoznunk. A levéltár világot derít a Toldalagi család eredetére, melynek ősei 1268-ban szerezték meg Toldalagot, vagy mint még XV. századi oklevelekben is említve van, más néven Toldaladot, melyre a Toldalagiak V. Lászlótól 1456-ban nyertek uj adományt az 1268-diki eladás megerősítésével. Találunk szerepelni Toldalagiakat a XIV. és XV. században ; ezek közül kiemelkedik Balázs, V. László cancellariai jegyzője, ki ezen királytól 1457-ben kapott adományt a lefejezett Hunyadi László és öcscse Mátyás némely erdélyi jószágaira, Mátyás királytól pedig 1458-ban adományoztatok meg Gyulai Miklós kolosi esperest és váradi éneklő kanonok egyik vagy másik javadalmával a pesti országgyűlés végzése következtében, mely tilalmazta, hogy egy személy több egyházi javadalmat bírhasson. A család leszármazását azonban a levéltárban található hézagos oklevelekből a Bethlen Gábor és I. Rákóczi György korában portai követségekben járt nagy Toldalagi Mihály atyjánál Balázsnál és így a XVI. század közepénél feljebb vinni nem lehet. E tekintetben a család nagy-iklódi ága s a Toldalagiakkal rokon családok levéltáraiból lehet bővebb fölvilágosítást reményleni. Annyi azonban kétségtelen, hogy a Toldalagi családot és nevét a magyarországi Tholdi és a XVII. században kihalt Alaghi családok képzelt egybeolvadásából származtatni kézzelfogható tévedés ; az a hagyomány pedig, hogy a családi czímerben látható kerék, melyet egy pánczélos kar tart, arra vonatkoznék, hogy a család őse az Erdélyben járt király
