Századok – 1887
Jelentések a kutatások eredményeiről - Jelentés a maros-németi levéltárról Szilágyi Sándortól 50
70 JELENTÉS II. A könyv és kézirattár. A könyvtárt gróf Gyulai Lajos, az 1848 előtti erdélyi közéletnek kiváló és nagy befolyású férfia alapította. О alakította át a régi, Gyulay Ferencz által emelt udvarházat is kényelmes és ízléses kastélylyá, s gondoskodott róla, hogy a könyvtárnak külön tűzmentes szobája legyen. A könyvtár több ezer munkát foglal magában, nagy részben tudományos munkákat, irodalmiakat, történelmieket, görög és római classícusokat. Gróf Kuún Géza nyelvészeti munkákkal egészítette ki a sorozatot, de a meglevő szakokat is újabb beszerzésekkel egészíti ki. A régi, magyar irodalom is képviselve vau néhány becses munkával. Érdekes könyve Kazinczynak Horatiusa sajátkezű bejegyzéseivel. Nagy fontossággal bír a 48 előtti erdélyi hirlap-gyűjtemény meglehetős gazdag collectiója, valamint a halotti - beszédek gyűjteménye, melyet ritka helyen láthatni ily szép sorozatban. Igen érdekes a gyászjelentések gyűjteménye is, mely a XVII-ik század írott gyászjelentéseivel kezdődik. Folytatódik a XVIII-ik és XIX-ik század nyomtatott gyászjelentéseivel s az erdélyi családok geneologiájára megbecsülhetetlen gazdag anyagot tartalmaz. Nem kevésbbé fontos a XVIII és XIX-ik századi nyomtatott plakátok, hivatalos kiadványok, szabályzatok, meghívók, regulamentumok stb collectiója is, főként azért, mert ezek nagyon ritkákká levén, ma már alig megszerezhetők. Mindezek pedig minden csekélységük mellett is a történetnek igen becses forrásai. Itt külön colligatumokba vannak kötve, melyeket gróf Kuun a könnyebb áttekintés kedveért külön tartalom-jegyzékekkel látott el. Méltó kiegészítését képezi a könyvtárnak, sőt bizonyos tekintetben fontosabb annál, a gazdag kézirattár — Erdély XIX-ik századi történetének egyik első rangú forrása, mely azonban a korábbi időkre is igen becses dolgokat foglal magában. Ezek sorát a XVII. és XVIII-ik századi emlékkönyvek nyitják meg, melyekbe a külföldi egyetemekre kiment tanulók honfitársaikkal, ottani ismerőseikkel s olykor kedvesebb tanáraikkal emlékverseket írattak be, vagy egyes rajzokat készíttettek. Egyik-másikban az emblemák mellett festett czímerek is vannak, melyeknek geneologusaink jó hasznokat vehetik. Legrégibb s legérdekesebb a Paulus Schirmeré, kinek albumába sok németországi notabilitas írt emléksorokat — ki aztán hazatérve itt folytatta emlékkönyvét. Ez Schirmerről a Bruckenthal családra s ettől a gróf Kuunokra szállt. Van egy kötet »Világi Énekek« gyűjteménye, melyet a múlt században kezdtek összeírni s a jelen században folytattak. Sok érdekes éneket foglal magában. Kiváló helyet foglalnak el a colligátumok. Egy kötetben XVI. és XVII-ik századi históriai anyag van összekötve. A
