Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

történeti irodalom. 69 szemben, egyedül a hadszervezet átalakulásának rój ja föl. Pedig maga ez az átalakulás is csak okozat, semmiképen sem végok. Csupán a renaissance alapeszméjének : az individualismusnak ') egyik nyilvánulása. Megfogjuk ezt találni e kor minden jelenségén : a művészetben, a politikában, a kisnemesség demokratikus voltában, a magán- és közélet luxusán stb. stb. A taktika átalakúlása is csak egyik ilyen jelenség, tehát sem magyarázó képességére, sem fontosságára nézve nem bír azzal a kizárólagossággal, mint azt Salamon követeli. Ugyanannyit s ugyanazt magyarázza, mint a többi jelenség, azokkal teljesen egyenlő becsű. Éppen ezért, hogy Salamon mindé jelenségek közül csak válogat, s egyiket a másik rovására emeli ki: csakis azt látja azután abban, a milyen alakban az éppen megjelenik, sohasem az eszmét, melynek kifejezése. A taktikában, mint láttuk, csak taktikát, az institutiókban csak institutiót stb. szóval végokot lát, a mögötte lévő eszméket, korokat, embereket nem veszi észre. A fajt egyenesen tagadja is, az egyes korok eszméit pedig múló divatnak tartja. Használja ő is a renaissance szót, de anélkül, hogy fogalmával tisztába jönni iparkodnék, és a mi a legfőbb, e fogalmat históriájában érvényesítené is. Ezért hiányoznak könyveiből mindenütt az általános eszmék, egy-egy kor, faj eszméi, az egyetemességei Vico »consensus«-a.Egy szóval nem philozofus.2) Az az egyetemesség, amit ő az állandó tényezők alapján az emberi cselekvésben megalkot, csakis részleges, a tudós, nem a filozóf munkája. Történetírási művészetének is ez ártott és árt legtöbbet. Az eszmei consensus hiányában legszebb ideái is töredékekben tűnnek elénk, ötletekre foszlanak. Az eseményeket a chronológia fonalán adván elő s nem mint valamely közös szellem hordozóit, bizonyítékait: az előadás meg-meg szakad, összes átmenetei nagy ügyességgel bár, de mégis erőszakoltan vannak megalkotva.3) Legjobban kirí ez éppen »Budapest Történeté«-ben, a hol a városi institutió kifejlődését a fővárosban történt országos események időrendjével akarja összekötni. Igy aztán az eredmény gyakran az, hogy Salamon tulajdonképen Budáról, Buda szempontjából kénytelen nézni az ország történetét, példáúl az Anjouk hadjáratait, Mátyás trónrajutását Michelet jellemezte legszabatosabban a renaissancet, mondván : » c'est la découverte de V homme.«. 2) Azt értem ezalatt, amit Spencer Herbert ért a philozofia alatt, se többet se kevesebbet : »Knowledge of the lowest kind is un-unified knowledge ; Science is partially-unified knowledge ; Philosophy is completely.inified knowledge.« First Principles. 1867. 134 1. 3) Bővebb czéltalan bizonyítások helyett utalok példáúl a II. kötet 378 — 386.. lapjaira.