Századok – 1887
Tárcza - Vegyes közlések - 681
682 tárcza. bevezetésekkel s magyarázatokkal ellátva, azután következnek a bírálatok, ismertetések megjelent újabb munkákról, szemle a folyóiratokban megjelent ezikkek felett s végül könyvészet az európai s amerikai sajtó termékeiből összeállítva. Hazánkra e rovatokban kellő gond van fordítva, s úgy látszik, rajtunk álland, bogy abban továbbra is jól legyünk képviselve, két munka : Bethlen Gábor összeköttetése a Velenczei köztársasággal (a Mircse( >váry-féle diplomatarium) s Fraknói Vilmos XI. Inczéje behatóan és igen szépen vannak ismertetve, a könyvészeti rovatban az újabban megjelent munkák fel vannak sorolva, s a főczikkek közt nem egy van, mely egy vagy más tekintetben hazánkat is érdekli : pl. Ausztria és a germán confoederatio (1850—51), Ausztria s Németország szövetsége 1879-ben. A mi diplomacziai összeköttetéseink az európai államokkal még korán sincsenek tisztázva, s az európai történetírás aránylag keveset is foglalkozott velünk. Több tekintetben saját hibánk miatt. A mi e részben nálunk megjelent, azokat a külföldre nézve mesterségesen tettük hozzáférhetetlenné, s ha egy-egy olyan író, mint Gindely vagy Krones, tett is valamit, mondhatni jószántokból tették. Ez által az új társúlat által sok mulasztást helyrehozhatunk ; kutatásaink eredményeit abban szívesen fogják fogadni. — MIT DOLGOZNAK TÖRTÉNETÍRÓINK ? A nyár folyamán, a mennyire tudomásunk van róla, történetíróink a következő irányban dolgoznak és tesznek kutatásokat. Nagy Imre a Zichy codex számára a Zichy család nemesi ágának nágócsi levéltárát kutatja át s Zala és Sopron megyék monográfiájához több dunántúli levéltárt. Salamon Ferenez sajtó alá rendezi kisebb történeti munkáinak Il-ik kötetét, a mely az őszön Káth Mór kiadásában fog megjelenni ; s a történeti seminariumok tanúlmányozására tesz európai körútat. Fraknói Vilmos nem rég tért vissza keleti és római útjából, hol a pápai levéltárban a Monumenta Vatieana számára dolgozott. Thaly Kálmán a Bercsényi család történetének III. kötetét írja. Pauler Gyula Magyarország Árpád-kori történetét. Szilágyi Sándor és Szaló Károly a gr. Tholdalaghi család raduótlifái levéltárát fogják átkutatni. Deák Farkas Ipolyi Arnold felett a heraldikai társúlatban mondandó emlékbeszédén dolgozik s az erdélyi levéltárakban fog kutatásokat tenni. Majláth Béla a magyarországi szerencsekönyvekről (Fortuna, Loosbuch) ír monográfiát s e czélból a felvidéki és erdélyi könyvtárakban fog kutatni. Id. Szinnyei József a »Nemzetségi Zsebkönyv« genealógiáit állítja össze ; az írók életrajzán dolgozik s utazásokat tesz a hírlap könyvtár kiegészítése végett. Károlyi Árpád a Magyar Országgyűlési Emlékek köv. kötetén dolgozik, Th.allóczi Lajos Bosznia történetén, mely az ősz folyamán fog megjelenni ; Csontosi János a stuttgarti, wolfeggi, lieidelbergi, darmstadti és frankfurti könyvtárakban folytatja kutatásait a magyarvonatkozású középkori kézíratok és Corvin-codexek bibliográfiájához : Fejérpataky László a krakkai, boroszlói, berlini, drezdai és prágai levéltárakban levő magyar királyi-okleveleket tanúlmáuyozza ; Nagy Gyula a gróf Sztáray család oklevéltárát szerkeszti ; Csánky Dezső az akadémia által gr. Teleki József
