Századok – 1887
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 677
678 tárcza. Iád őseiről, Pelrovay a Bajcsányiak czíineréről ír,s dr. Suliimon Vincze Fehérmegye és Székesfehérvár levéltárában őrzött ezímeres nemeslevelek lajstromát közli. A Tárczábau Marczibányi lovag válaszol D. F.-nak »Nemesség« ez. kézikönyve ismertetésére. — A HAZÁNK jun. füzete egy mívelődéstörténeti dolgozattal kezdődik : Szentkláray Jenő rajzolja benne a társadalmi és közműveltségi állapotokat Torontálmegyében,a mult században. A szabadságharc/ történetéhez e fűzet is becses adalékokkal járul. Thoroczkay Sándor, volt honvédtiszt, a 73. zászlóalj történetét írja le 1849-ből. Ugyancsak Thoroezkaynak Hőke Lajos válaszol ama czáfolatára — melyet amaz Bem hadjáratára vonatkozólag a Hazánkban közölt. Rózsafy Mátyás Washingtonból küldött be czikket Komárom 1848 — 49-iki történetéhez, a mely tulajdonképen éles esáfolat Puky Miklós volt komáromi kormánybiztosnak a Hazánk 188Г). márcz. füzetében közzé tett »Komáromi Emlékeim« ez. ezikkérc, és Tukyval szemben védelmébe veszi Makk ezredest. Egy ezikk a legújabb kor történetébe nyúl belé: Hőke Lajos írja ezt az 1865 — 6 7-iki országgyűlésről, a porosz és olasz háborúról 1866-ban, a koronázásról 67-ben, az osztrák s magyar közösügyekről 67-ben és 1878-ban. Érdekes apróság fejezi be Szinnyei szokott repertóriuma előtt a füzetet Lehóczky Tivadartól : a golyószóró első megpendítéséről 1849-ben a munkácsi várban. — Az ARCIIAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ jun. füzetét Boncz Ödön nagybecsű tanúlmánya nyitja meg a kun és magyar viseletről az utolsó Árpádok és az Anjouk alatt (9 képpel a bécsi képes krónikából és más egykorú codexekből.) Frölich a bácskai u. n. római sánezok ismertetését folytatja. Myskovszky Victor Eaguzai Vincze mester sárosmegyei építészeti müveit méltatja, képben is bemutatván a kis-szebeni és a berzeviczei templom díszkapuját, a héthársi templom szentségtartóját a XVI. század elejéről. Radisics Jenő a nürnbergi mesterpoharakról ír, gazdag illustratiok (14. kép) kíséretében. A nagyobb czikkek sorozatát dr. lléthy László fejezi be a Dobóczky-féle oláh éremgyüjtemény ismertetésével. A kisebb czikkek közt mívelődéstörténeti becsíi Szendrei Jánosé, a Károlyiak XVI. és VII. sz. kincseiről, a Károlyi okmánytár IV. kötete alapján. A jelen füzet is több vidéki leletről ad számot. — A LUDOVICA ACADEMIA KÖZLÖNYE jun. füzetében számos modern katonai szakba vágó közlemény mellett u. n. historieumot mindössze 5 lapnyit találunk. Azonban minden jóindúlat és előszeretet mellett, melylyel e hasznos és hézagpótló közlöny iránt viseltetünk, meg kell vallanunk, hogy jobb lett volna ezt is elhagyni. »Krónikás szemelvények a mult századok magyar hadi történetéből« cz. a. ugyanis Szécsi Mór főhadnagy diplomatiai alkudozási közöl 1555-ből Ferdinánd király részéről a szultánnál János Zsiginoud ellen. Pár sornyi bevezetéssel Kulcsár István krónikájából van szó szerint lenyomatva az egész. Nyomtatásban megjelent s általánosan ismeretes krónikából részleteket ok nélkül lenyomatni nem lehet egy folyóirat feladata. A másikhoz, a »diplomatiai levelezéshez