Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

történeti irodalom. 57 században Európa nagy városai közé tartozott, fölötte állt Nürnbergnek, Strassburgnak és Danczkának, melyek alig 20000 lakossal bírnak ez időben ; olyan városoknak pedig, mint Bázel és Frankfurt csakis 10—15000 lakosuk volt. ') Ez az, amit Salamon nem emelhetett ki kellően, pedig ez magyarázza leginkább Buda bukását, éppen nagyságának közepette. Mert Buda terjeszkedésének határait, a természet igen rövidre szabta. Lehet hogy a század végén, Mátyás király alatt, lakossága 30000-re fölszaporodott, de ez aztán már a maximum volt, tovább nem terjeszkedhetett. Egy város pedig, a mely elérte e non plus ultrát, — már megbukott. Még csak fejlődése maximális pontján sem maradhat meg többé. Egy város élete olyan, mint egyes emberé, önkényesen meg nem állítható, fejlődése nem maradhat egy évnél vagy kornál, bármennyire csüggjünk is rajta. Ha stagnálni kezd, igazabban hanyatlik, mert a kereskedés forgalma azonnal meglassul, mihelyt tovább nem fokozódhatik. A nyereségvágynak nincsenek határai. Az ilyen város elveszti minden vonzóerejét az emberekre nézve : a kereskedők ott hagyják, mint a patkányoka sülyedő hajót, olyan helynek tekintik, melynek jövője nincs ; országos forgalmából csakhamar localis lesz. Ez történt Budával. Hatalma tetőpontjára érve, ezentúl rohamosan hanyatlik. Igaz, hogy maga Buda vára alig egy negyedét alkotja a 30000 főuyi lakosságnak, mégis az egész Buda sorsa tőle függ. A várbeliek terjeszkedési képessége dönti el jövőjét, mely a területnek eredetileg is szük voltán kivül azért merül ki oly hamar, mert minden tehetősebb nemes ember itt akar lakni, s ez által kiszorítja a polgárságot. 2) Hiába gyarapszanak folyton a külvárosok, az nem Budának használ, de a külvárosoknak. Terjedésükkel mindinkább meglazul fiiggésök a törzsvárostól, s biztos uton vannak önállóságuk felé. istálló. Minden házra jut ebből 1'127 szoba, 3'925 kamra, 0 085 bolt, 0'355 pineze 1'317 istálló. Ha egy szobára 4. egy kamrára 4, egy boltra 1, egy istállóra 2 embert veszünk föl minden házra 22'927, ember esik. (szegényebbek levén itt az emberek mint a III. negyedben.) Összesen öi33 ember. Egész Buda lakossága tehát 143 7-ben .'>85 emberre tehető. Az egész összeírás, Zsigmondnak Berruer Márton toursi dékán a konstanezi zsinathoz küldött követe részére szóló utasításával együtt megjelent l'alaczlcyniil »Beiträge zur Geschichte des Hussiten Krieges« czimü oklevéltára II. kötetének 473—475. lapján. 1) Lásd Jastrow. Die Volkszahl deutscher Städte zu Ende des Mittelalters und zu Beginn der Neuzeit. Berlin. 1886. 2) Még Buda visszafoglalása alkalmával is 100 házzal több volt a várban mint ma, és azt hiszem, igen sokkal több lehetett a XV. században.