Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

történeti irodalom. 55 következése lett : az okúlás kényszere és az activitás erélyéuek meghatványozódása, mely a csapások súlya alatt csakúgy nő meg egész nemzeteknél, mint egyeseknél.x

) Fővárosunk második kezdete nem többé a védtelen Pestről, de a megerősíthető Budáról indúl meg. Az emberek bázukat, vagyonukat ezentúl már csakis erős falakra bízták. IV. Bélának első dolga volt Budán nagy sietve várat építtetni, melyet Pestújvárnak hittak. Pest, ha romjaiból lassankint ki is bontakozhatott, sokáig csupán vegetativ életet élt. Lakói, jóformán ideiglenes megtelepülök, kik az első vészhírre rögtön mindenestül Buda falai közé költözhetnek, vagy olyanok, kiknek nincsen mit veszteniök : szegény hajósok és halászok. Annál erőteljesebben emelkedik Buda. A régi Pest összes előnyei és szabadalmai reá szállanak. oda át úgy sincs senki, aki hasznukat venné. A szabadalmak e telje, az erős védelem, melyet falai nyújtanak, a kereskedővilág legvagyonosabb részét csődítik ide polgárokúi. Ez ismét a királyt és udvarát vonzza ide s az ország színe-javát, úgyhogy Buda, úgy szólván, már alakúlása kezdetén az ország fővárosnál tekintetik. És hatalma, fontossága mindegyre nő az utolsó Árpádok alatti villongásokkal. Mikor pedig a dynastia kihaltával, a zavargás s a fejetlenség tetőpontjára hág, Budavára valóságos hatalmi központtá lesz. Birtokáért verseng minden párt, azé lesz az ország, akié a főváros. Az Anjouk hatalomra jutásával ismét Buda nyer legtöbbet. Általuk új kereskedelmi forrásokhoz jut, melyek eddig Velencze egyedárúsága alatt állottak, a régebbi nyugati összeköttetések pedig, főleg Nagy Lajos által szabályozva, sokkal inkább, Buda monopoliumává lesznek mint azelőtt. Gazdag kereskedelmi város válik belőle, ahol minden polgár egyszersmind kereskedő. Csakhogy virágzása mégsem természetes ; csakis mesterséges úton külön privilégiumok segélyével állhat elő, s ez előbb-utóbb megboszúlja magát. Most még csak hagyján, mert Pest geográphiai előnyei úgy sem juthatnak még érvényre. A kereskedelem csakis erős védelem, bőkezű protekczió alatt virágozhatik föl : privilégiumokkal és czéhrendszerrel, mint Budán. Ezek terelnek ide minden vagyont, a kereskedők árúit, azok akarata ellenére is, s az egész ország vevő*) Ez a lélektani igazság а história minden nagyobb katastrófájánál igazolható. Rogers említett müvében statistice kimutatja, hogy p. Angliában а XIV. század óriási epidémiája a »fekete halál« után megsokszorozódott a lélekszám s nagyon megjavult a szegénység sorsa. Igy kellett annak lennie a tatárjárással is. Igy volt másszor is hazánk pl. : 1849-ben, mint Francziaország is a 70-iki háború után. Söt — mint az természetes is — a »tevékenység« a criminalitásban is fokozottabb mérveket ölt, ahogy azt Lombroso a porosz-franezia háború utanról kimutatta.