Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

52 TÖRTÉNETI IRODAI,ОМ. tiiniiék föl és a ]<i a középkornak egyéb viszonyaival nem számol, az e jogot el is fogja Ítélni, de — megérteni soha. Salamon azonban kimutatja, hogy a kereskedő utazása abban az időben oly nehéz volt, hogy nemcsak lovait, de sokszor portékáját is kénytelen volt mással fölváltani, vagyis az »árúmegállítás kénytelensége megvolt az árúmegállítás parancsszava nélkül is.« A dolgok ilyetén értelmezésére mégis a tudás önmagában elégtelen.Elfogúlatlanság kell hozzá,vagy még inkább indifferentismusra van szükségünk. Ott van a középkor egy másik »sötét pontja« (azok előtt t. i. kik e frázisban magyarázatot vélnek) a Szent Lajos inaugurálta czéhrendszer. Képzeljük el mennyi gáncsnak lesz kitéve, és méltán, ha azt a szabad verseny szempontjából Ítéljük meg s nem a kornak helyzetéből. Ilyen s más egyéb szempontok csalfa világánál nem fogjuk megérteni a középkornak hitelviszonyait; azzal együtt a szertelen kamatlábat, az uzsorát, a zsidók akkori helyzetét, a mit. Salamon mind olyan szépen meg tud magyarázni ; (II. köt. 454—457. 11.) nem a clerus miudenhatóságát, a lovagias és vallásos szellemet,szóval az egész középkort. Mert Ítéletünkben mindig a dolog szempontjából kellene kiindúlnunk,soha sem a magunkéból. Legyen az ;i dplog képtelenség, hízelegjen ízlésünknek, Ítéletünknek, erköl- ( csőinknek; avagy ellenkezzék azzal, nekünk azt el kell fogadnunk, magunkévá tennünk, el kell hallgattatnunk saját énünket, máskülönben a dolgok igazi intim értelméhez soha sem férkőzhetünk. »A magyarázat lehetősége a vizsgálónak a vizsgált dologgal való azonosságában fekszik.« (»The possibility of interpretation lies in the identity of the observer with the observed.« Emerson.) Ez a képesség nem conservatismus, itt nem a criminalist a enyhítő körülményeivel van dolgunk : indifferentizmus ez, mely az egymást keresztező okok és tények összefüggő együttes fölfogásán alapszik, ez a legkülönb eszköz minden dolog megértéséhez.Ezazonban velünk született tehetség, mely vagy megvan, vagy nincs, de eltanúlni nem lehet. A történetírás legnagyobb mesterei közül hányban hiányzik e tulajdonság ! Buckle képtelen appreciálni a klasszikus világot, Comte az asketismust, Macaulay Cromvell puritán forradalmát ; Ranke pedig egyszerűen csak opportunista, az elágazó vélemények fölött szelíd békebíró, de aki előtt idegen gondolkozás módok példáúl a II. Fülöp lelke örökre bezárt könyv marad. Pedig a történettudomány szempontjából, e képesség a legnagyobb, mert a történelem valódi megértéséhez az indifferentismus az egyetlen helyes eszköz, a többi mind hamis kulcs hozzá, legyen az tudás, kritika művészet, akár a legnagyobb arányokban. Természetes. hogy ezen indifferentismus fogalma mind fokára, mind minőségére nézve elég tág és változatos arra, hogy abba mindenki, kiben e képesség megvan, beléférjen. Mindenki, a kicsinyektől a nagyo-