Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

50 TÖRTÉNETI IRODAI,ОМ. korban az mennyi értéket képviselt, hanem tovább meuve, az élelmi szerek árának összevetéséből, ezen értékek vásárló képességét is meg tudta határozni : t. i. hogy, a XV. században ugyanazon súlyú aranyon negyedfélszerte több élelmi s egyéb árúczikket lehetett venni, mint ma. Alig íródott történetírásunkban valami, mely nagyobb bálát érdemelne tőlünk mint e tanúlmány. Ennek nyomán és segítségével a középkori magyar ember egész élete szemeink elé van varázsolva. Megbecsülhetjük vagyonát, asztala ésszelleme igényeit, tudjuk hdgy miként és mennyiből élt s ezeket így aprójára tudva, megismerjük positióját a társadalomban, értjük tetteit, műveltségét s lia elég talentumunk van hozzá: mindent. A kulcsot ezekhez Salamon Ferencz adta s csak önmagunknak tennénk vele jó szolgálatot, ha a magyar tudománynak e szép vívmányát a külföldnek is hozzáférhetővé tennők. Főképen most volna rá szükség, midőn a nemzetgazdák Cibrario (Economia politica del Medio Evo) s főleg Rogers (A History of Agriculture and Prices in England) munkáin okúivá, az egyes nemzetek közgazdasági történetét kutatják, abból vonják ki elveiket s nem — mint eddig — a nemzetgazdasági theorémákból melyek úgyis csak okozatai ezen állapotoknak korról korra. r) Magától értetődik, szerzőnkre visszatérve Salamon sokkal erősebben ragadja meg a dolgokat, semhogy elsiklanék fölöttük. Az útjában talált nehézségekkel egyenkint megküzd, valóságérzetéből merített öntudatossága még a félmagyarázatoktól is irtózik. Semmiképen sem sorolható azon történészeink közé, akik nemcsak az adatokat, de még azok magyarázatát is, a levéltárak valamelyik titkos üregétől várják. Salamon semmit sem hagy olvasójára, maga magyaráz meg mindent, meghányja veti minden oldalról. Innen van, hogy íróink között annyi hypothesist senki sem használ, mert senkinek sincs annyi magyarázatra szüksége, mint neki. Budapest történetében, úgy szólván egész középkori stereotyp történetünket vizsgálja fölül s vizsgálódásaiban elsőrendű fölfedezésekre jut. Példáúl az avar-szlávkor fontosságát hazánkra nézve —mely eddig puszta frázis gyanánt kisértgetett historikusainknál, —Salamon világosan precizírozza. A római hódítás és czivilizáczió tudniillik. csupán a Dunántúlra terjeszkedvén ki, hacsak az avarok s még inkább a szlávok azt onnan ki nem irtják s ez által meg nem szüntetik vala a különbséget a Duna két partja között, félő, hogy a mai egységes Magyarország alig állhat elé. Maguk őseink is miudinkább *) Az amerikai »Science« folyóirat éppen ez ügyben ; heves polémiák színhelye volt e nyáron a fordulat tehát éppen Amerikában, a nemzetgazdaságtan e klassikus földjén, mutatkozik először.