Századok – 1887

Tárcza - Történeti értekezések iskolai programmokban - 473

takcza. A KEGYES TANITÓRENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁI.LÓ .NAGYKÁROLYI ROM. KATII. NAGY-GYMNASIUM ÉRTESÍTŐJÉBEN. »A régi rómaiak nyilvános játékáról« Varjú János értekezik könnyed, folyékony nyelven, kevesebb történeti hűséggel, kissé fölületesb készültséggel, mint ügyes, élénk előadással. Az UNGVÁRI KIR. KATII. FÖEYMBASIUM ÉRTESÍTŐJÉBEN a »Homél'OSZ világa két éposza alapján« czímü nagyobb szabású s hosszabb terjedelmű tanulmány írója, Danielovies Kálmán a gymnasiumi növendékek elé a Homérosz teljes ismeretéről, tudatos felfogásáról s történeti és aesthetikai méltatásáról kíván hű képet nyújtani. A KEGYES TANÍTÓ RENDIEK VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ KOLOZSVÁRI RÓSI. KATH. FÖGYMNASIUM ÉRTESÍTŐJÉBEN. »Uticai Marcus Portius Cato« czímmel írt nagy tanulmánya Farkas Józsefnek egyike a legjobb s legsikerültebb müveknek, melyek mostanában magyar iskolai értesítőben napvilágot láttak. Az író alapossága s kritikai szigora, tárgyának minden oldalú, beható áttanulmányozása s gondos előadása egyaránt figyelemre méltó. Terjedelme is meghaladja az iskolai értesítők programmjának szokott terjedelmét : 111 lapra terjed, a mi magában még nem volna érdem, sőt határozott hiba lehet, ha az író pusztán csak az adatok mennél nagyobb számával iparkodik czélt érni, ha sem kritikája nincs, sem alakító képessége, a melyekkel a megállható, elfogadható, szilárd adatokból kerek compositiót alkosson. Farkas neve ismeretes a latin irodalommal foglalkozók előtt s ez értekezése azt mutatja, hogy ő a történelem szellemét is megérteni törekszik s nem hagyja figyelmen kivül azt a logikai kapcsot, a mely az eseményeket s az intéző egyéneket összeköti. Nemcsak az egykorú forrásokat ismeri, hanem az újabb felfogást is, mely részint a német, részint a franczia historicusoknál nyilvánul. Azt tartja, hogy sem Mommsen, sem Boissier nem fogják fel Catot teljesen a korhoz híven, de erről nem sikerült bennünket meggyőznie. Azt tartjuk, hogy ha. a Boissier müve talán nagyon is élénken kiszínezi a Cato kora társadalmi kinövéseit : Catoról alkotott véleménye alapjában éjen oly igaz, mint indokolt, csakhogy mint a franczia írók szokása, távol van minden leplezgete'stől, vagy szándékos palástolástól, őszinte és természetes. Az a kép, melyet Farkas ad Catóról, előttünk nagyon eszményinek látszik. Mintha nagyon is megtartaná azt az elvet, a melyet müve utolsó soraiban kimond, hogy az emberi természet minden fénye és nagysága végelemzésben nem az eszélyességen, hanem a becsületességen alapszik, a mi, szerintünk sehogy sem igazolható, mert akkor egy középszerű tehetségű, de jámbor, istenfélő, erényes ember nevének el kellene a legfényesebb neveket homályosítania. A Cato hírneve bizonyára erényei diadalának is köszönhető, de ha ö eszével a közfigyelmet magára nem vonja, erényeit senki sem veszi észre. Különben szívesen elismerjük, hogy az író lehetőleg óvakodott az egyoldalú ítéletektől. Tanulmánya mindenesetre érdekes és hasznos olvasmány.