Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Bosznia és Herczegovina. Útirajzok és tanúlmányok írta Asbóth János 450

történeti irodalom. 451 ne mondjam minden lapon — eleddig ismeretlen történeteket, viszonyokat tár fel előttünk ; s aztán végre az egész mű tisztán átlátszó rendszerben mozog s olvasójával mondhatni észrevétlenül megtanultatja Bosznia múltját és jelenét. Az első kötet tartalma : I. Boszna-vasut. II. Szerajevo. III. Római emlékek. IV. Középkori emlékek. Y. a Gyaurszkó polje Bogumil temetője. VI. Törökkori emlékek. VII. Egybázak, közoktatás. VIII. Birtokviszonyok. IX. A szerajevói világ. (Egyike a legérdekesebb leírásoknak.) X—XVI. különböző utazások az ország derekán át Mostárig, a tengerig. A második kötet tartalma pedig a következő : XVII. fejezet, a Poszavina. XVIII. Tuzla. XIX. Zágorje. XX. A Morinje és a Gaczkó-polje. XXI. A koritói szikla-sivatag. XXII. Bilek és Trebinje. XXIII. A Krajna. XXIV. Banjaluka. XXV. Az Vrbász mente. Bosnyák bányászat. XXVI. Jajcza. XXVII. Travnik. XXVIII. Fojnicza és a bosnyák czímer-könyv. XXIX. A bosnyákczímer kérdés. XXX. Irodalmi mozgalmak, népköltészet. Csodálatos, hogy ez érdekes tartományok, melyek egykor a római birodalomhoz, s azután olasz és magyar befolyás alatt a nyugati míveltség területéhez tartoztak: a török hódoltság után mintha kiszakíttattak volna Európából, ismeretlenekké lettek s elfelejtettek, mint Ázsiának bármely meszsze fekvő tartománya. Senki sem érdeklődött irántok, senki sem törődött érdekeikkel, hirökkel,nevökkel. Legfennebb lia évtizedenként egy-egy rablógyilkosság s vérengzés hírét hallottuk onnan. És most, midőn saját birodalmaink érdekeihez tartozik ez országok jóléte ; midőn népeik legalább is féltestvéreink ; midőn a titokzatos rabló-tanyákról a tudatlanság, nyomor s a kétségbeejtő szószegés, hitetlenség, vérszomjas boszszu sötét burkolata letépve s a szegény, megtévedett elmaradott nép jobb irányba terelve, a jólét jobb jövője felé tekintve, remény és bizalommal áll előttünk s mintegy hálásan tekint felénk; midőn a szebb jövendőre hivatott városok és községek, a felséges vidékek, falvak és tanyák lakói mind előttünk állanak, az ősvárak romjainál ugy mint az uj gyártelepeken, — szóval most,midőn Asbóth könyve mint egy varázstükör hirtelen csak elénkbe állította az egész Boszniát, Herczegovinát s híven és mélyre hatólag megismertette velünk : meg kell vallanunk, hogy pillanatig bizonyos káprázat fogta el szemünk, hogy hát íme ez a gazdag, szép ország csakugyan Bosznia s ez az életrevaló, munkás, és a mellett költői lelkű nép csakugyan a bosnyák és herczegovcz nép-e? Mi pedig a gazdag képek előtt zavart érzünk, még pedig a gazdagság zavarát ; nem tudjuk, honnan vegyünk egy pár képet, hogy írónkat legalább néhány sorban olvasóinknak is bemutassuk.