Századok – 1887

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Tanúlmányok a történelmi kiállításból - I. közl. 435

446 tanulmányok egy kettő számba vehető, a mit különben épen azon korszak hanyatlása eléggé megmagyaráz ; de történeti érdekességénél fogva, a XYII-ik század szereplő egyéneinek sok olyan arczképével isniei'kedtünk meg, melyek egyáltalán addig nem ismertettek, létezésüket sem tudtuk ; s annál kivánatosabb volt azoknak bemutatása, mert személyeikhez a történelmi nevezetességen fölül, majd a legendaszerű hősiesség, a rendkivűliség, majd a kiváucsiság, a hiúság, a regényesség zománcza tapadt ; s a közönség, mely a történeti leírásokból, regényekből, hagyományokból, vagy családi ereklyék után ismerte csak a nevét viselő egyént, megelégedéssel nézte, időzött az arczkép előtt, melynek egykoron élt eredetijéről, talán egészen más, vagy épen ellenkező fogalmakat alkotott magának, s a kiállításon érdeklődését kielégítve, kíváncsiságát teljesülve látta. Részünkről első sorban kell említenünk azon hőst, ki a török hódoltságnak utolsó szakában igen tevékeny szerepet játszott, s Tökölyi Imre fejedelem mondása szerint, a nagyvezér szemefénye s Buda ostroma alkalmával 1686. Budavára alparancsnoka volt, a magyarok által csak »Csonka bég « néven ismert török vitéz. Eletének tragoediája eléggé ismeretes, a mi fölment annak leírásától. A németek által Zuckenberg nagy Zungenberg név alatt ismert arczkép Bécs-Ujhely városából került a kiállításba ; s ez idáig a közönség előtt ismeretlen volt ; Thaly Kálmán figyelmeztetésére kéretett be a városi hatóságtól, mely azt teljes készséggel átengedte. Hogy mily érdeklődéssel vette azt a közönség, ezt bizonyítja a szakavatott történetírók folytonos tanúlmányozása, mely az arczkép azonosságát kritikai bonczkés alá fogta, s kételyét fejezte a felett, hogy az »Csonka bég«, arczképe volna, és feltűnő hasonlóságot talált első Rákóczy György ismert arczképei és a Csonka bégnek tulajdonított között. Mi azonban, daczára a fölmerült kételyeknek, azt határozottan Csonka bég arczképének tartjuk. Erre utal azon körülmény, hogy a budai ostrom alkalmával történt elfogatása után, kikeresztelkedvén Lipót császár neki magyar nemességet adott, s mint egy lovas dandár kapitánya Bécsújhelyen telepedett meg ; az arczkép maga is Bécs-Ujhely város tulajdona ; első Rákóczy György arczképéhez bár felette hasonlít, de Rákóczy György sehol magyar huszár tábornoki ruhában előállítva nincsen, s végre az alak állása leginkább jellemzi Csonka béget, minthogy bal keze csonka volta miatt a háta mögé van rejtve, a mi különben sem a kép aesthetikájának, sem a festői fölfogásnak meg nem felelne. — Ott láttuk Apaffy Mihály erdélyi fejedelem életnagyságú arczképét, ki 1686-ban a keresztyén hadseregek operatiójának kénytelen-kelletlen gátolója volt;