Századok – 1887
Értekezések - BARABÁS DOMOKOS: A tatár rabok váltságdíja az 1657. sept. 2-iki szamos-újvári partialis gyűlésen 427
428 a tatár rabok váltságdíja balsejtelmekkel, testileg betegen »fáradtan is vagyunk, harmadnapja megcsömörlénk, az hoza erőtlenséget az hosszas egészség után« — írja anyjának jul. 31-ről Hosszúmezőről. Ecsedre érkeztekor még mit sem tudott a fősereg szerencsétlen sorsáról. De nemsokára meghozta a kétségbeejtő bírt Károlyi Mihálynak egy szolgája, kinek talán egyedül sikerűit megszöknie a táborból. Nem volt veszteni való ideje ; gyorsan tenni kellett. Anyjával történt rövid találkozás után, hamarosan, mint betegsége engedte, Szamosújvárra sietett, a honnan aug. 21-ről sept. 2-ára Deésre »ez haza közönséges javára tartozó dolgokról« tanácskozni, partialis gyűlést hirdetett.*) Később, félvén az országos elégületlenség erőszakos kitörésétől, a gyűlést az erősebb Szamosujvárra tette át, a hol az a jelzett időben meg is nyilt. A rendek tanácskozásaikat a város közelében lévő gerlefalvi csűrben tartották,2) s a megnyitás napjára a krakói őrség parancsnoka Bethlen János is megérkezett néhányad magával.3) Szomorúbb gyülekezetet nem is képzelhetni! »Ott láthatta volna — irja Horváth Kozma — hogy a sírás és zokogás miatt a rendszerint folyni szokott szók félben hagyattak, és jó ideig hallgatásban volt az egész gyülekezet. Ki apját, ki fiát, ki báttyát, ki öcscsét, ki barátját, ki rokonát, ki felebarátját, ki szolgáját, ki hazáját, ki nemzetét siratta. Ugy, hogy nem volt senki abban a gyülekezetben,kinek a sírásra elegendő materiája ne lett volna.«4 ) A szerencsétlenség híre szétszárnyalt volt már a két magyar hazában, sőt a többi európai országokat is betöltötte.5 ) A krakói őrség szabadúlhatásában sem bíztak már ; annál nagyobb örömmel üdvözölték tehát a rendek a hazatért Bethlent és társait. A hangulat nem volt kedvező a fejedelemre. Régi gyakorlat szerint elküldötték ugyan Zólyomi Miklóst, hogy köszöntse a fejedelmet, de aztán be sem várva a propositiók beküldését, már 2-án megkezdették a tanácskozásokat. Indítványozták, hogy felelősségre kell vonni azokat a tanács-urakat, kik okai voltak a hadjáratnak ; tak, s így biztos adatok érkeztek a fejedelem kezéhez, remélhető, hogy egy szereucsés véletlen e kérdésre is nagyobb világosságot fog deríteni. 3) Szilágyi S., A 2 Rákóczy családi lev. 524. 1. Továbbá Mednyánszki levele a bécsi svéd követhez 1657. aug. 17-röl. Marczali, »Regesták« 2,03. 1. P. Horváth G. naplója. Monum. Hung. Hist. II. oszt. XXXI. к. A meghívó Udvarhelym. levéltárában. 2j Szilágyi S., E. О. E. XI. k. 3) Horváth Kozma naplója. Thaly Tört. Kalászok 42 1. 4) Thaly K., Tört. Kalászok. 5,) Mednyánszki levele Lorántfi Zs.-hoz. Lednicze 1657. aug. 26-ról. Közölve van K. Papp Miklósnál Tört. Lapok I. évf.