Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - I. közl. 400

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 413 szerint hadvezér is, mely generálissága hogy mely időben volt, felderítésre vár ; a sirirat végsorai ezek : Hic Thomas Magnus seu Nagy virtute secundus. Solus qui Regni ducere castra movit. Qnod Transalpina, quod Moldava Regna fatentur. Albensis Comitis munera jure subit. Principis ac Primus consulter postea factus. Mortuus in Domino subjacet buic lateri. 1653-ban már három gyermeke volt Petky Erzsébettől, királyhalmi Petky István és Siikösd Erzsébet leányától, mit septemb. 17-kén Hévízről, saját birtokából, ipjához irt levele tanúsít. я) E neje később elvált tőle és Vasvármegyébe Czemetére Telekessy Pálhoz ment férjhez.8

) Az 1655-ik év utolsó napjaiban Csáktornyán gróf Zrínyi Miklósnál találjuk. Zrínyinek II. Rákóczy Györgyhöz írt levelében, melynek kelte : »Csáktornyán első napján 1656« ily sorok állanak : »Ebeni István és Nagy Tamás uraimékat, az Nagyságod becsületes főember szolgáit bizony oly kedvesen láttam, mintha atyámfiai voltak volna, ugyan megszolgálom Nagyságodnak, hogy oly böcsületes főembereket küldött hozzám, ritkán látunk itten jó magyart, bizon gyönyörűséggel látjuk, mikor valaki ide találkozik jűni.« Eejérmegye főispánjává alkalmasint a lengyel hadjárat előtt lett. A.Z 1657-ki lengyel hadjáratban résat vett, és ő volt első, ki ott tatárrabságba került; a tatárok bevévén a sánczot, Kornis Ferencz Nagy Tamást küldé hozzájok egyezkedni, »welchen die Tatter zum ersten gefangen und gebunden« mondja Kraus a Chronikban. Rabságát mutatja az 1661. májusi országgyűlés következő törvényczikke is : »némely atyánkfiai panaszolkodással jelenték, hogy előbbi (Barcsay Akos) fejedelem holmi javakat elvétette volna ; ő kegyelmek között való dolgot megkülömböztetjük, mivel ő kegyelmek közül némelyek rabságban is volnának, úgymint Nagy Tamás atyánkfia, azoknak dolgok külömb karban vágynák, mivel azok sem egynek, sem másnak nem vétettek, azért azoknak javak valamik in specie feltaláltatnak, mox et de facto restituáltassanak«.4) Rabságábóli kiszabadulása után a főispánságot, ugylátszik, nem kapta vissza; Apaffy mást nevezett ki. Consiliariussá valószínűleg 1667-ben Petky István helyébe 1) Bod Péter, Tymb. 2) Egy Pál nevű fia, és két leánya volt. 3) 1667-ben Telekessyné. *) Matjy. Tört. Tár. VII. 1c.