Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - II. közl. 321

326 THURZÓ MÁRIA VÉGRENDELETE tagadni, de hogy Mária gyöngeségét önző czéljaira használva föl, úgyszólván erkölcsileg kényszerítette volna ezt szabad akaratával s érzelmeivel ellenkezőt cselekedni, vagy hogy épen csalárdsággal élt volna a jóhiszemű özvegygyei szemben : azt rosszakaratú rágalomnak tartom, melynek nemcsak a végrendelet magában véve, de, mint alább látni fogjuk, a tények is ellentmondanak. Az emberek nagyobb fele mindig hajlandó a rosszat föltételezni s elhinni, főleg ha az érdekeivel megegyezik, most pedig az irigység, haszonlesés, gyűlölet is közreműködött, hogy a Beniczkyre szórt vádakat két kézzel fogadják. — A ki az özvegy végrendeletéhez kötött reményeiben csalódott— pedig ezek számosan lehettek — egyenesen Beniczkyt okozá e miatt s bosszúsága érzetében kárörömmel szemlélte, hogy támadják meg az általánosan tisztelt, becsült embert vagyonában, jó hírnevében. * * * Ujfalussy András a törzsökös Divék nemzetségéből származott s a királyi tábla birája volt, e két körülmény magában véve is elegendő lett volna arra nézve, hogy az egyszer megkezdett pört teljes odaadással folytassa, mint mondani szokták, merő ügyszeretetből ; hisz kétségtelenül voltak már neki oda haza százados pör aktái láda számra s ugy gondolkozott, hogy ez is elfér a többi között s ha ő maga szinte nem is éri örömét, majd csak hasznát veszi a maradéka. — Ámde a pör nem megvetendő haszonnal kecsegtette s a végrendelet megsemmisítése esetén alapos reménye lehetett arra nézve, hogy a Mária által neki hagyományozott összeg háromszorosát nyeri osztályrészül, nem is számítva az ingóságokat, s a pénzt, melyért Beniezky Péter felelős s az ő javaiból fog visszatérülni. — Hidvéghy Mihály, ki nem tudta megbocsátani, hogy róla nincs emlékezet a végrendeletben, teljesen egyetértett vele, s beszédjének, gyanúsításainak nagy része volt a pör megindításában x), mert a Thurzó örökösök, a mint látszik, nem igen akartak perlekedni, de Ujfalussy lassanként maga részére tudta hódítani őket, s ugy gondolkozott a jó ur, hogy ha az Eszterházy, Draskovich, Illésházy, Thököly, Barkóczy, Erdődy, Károlyi, Jakusich, Czobor családok, melyek többé-kevésbbé érdekelve voltak — egyetértőleg megindítanak valami pört, lehetetlen azt elveszteniük, hisz befolyással és pénzzel birják ők, a lótásfutást pedig jó fizetség fejében majd elvégzi maga, csak egyszer teljhatalmat adjanak neki. Ugy is történt s Ujfalussy András 1662. julius 1-én az esztergomi főkáptalanra tanúkihallgatási x) Beniezky maga is jól tudta ezt, mondván végrendeletében, hogy a Thurzó örökösök által ellene indított pörnek Hidvéghy volt az »incüatora«.