Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

24 BÁTHORY F,S BETHLEN VISZONYA és bátorított belföldi zendiilőket. Egészen szakszerű ítélete szerint ez utóbbiak csak eszközt képeznek a czélhoz, pedig az akkor már erdélyi fejedelemmé választott Báthory nem csekélyebb czélt tűzött ki maga elé, mint a lengyel helyőrségeknek a Dunafejede­lemségekből való kiszorítását és — ha tanácsa követtetnék — azon merész, kalandos eszmét, hogy hadaival a zendülők támo­gatására benyomuljon Lengyelországba. Mint az elégedetleneket a lengyel respublica ellen, ugy hasz­nálta fel Báthory Gábor a tatárokat a Moldvában levő lengyel helyőrségek ellen. Zolkiewski panaszkodika naponkint előforduló csatá­rozások miatt, melyek a moldvai hospodárral rokonságban álló Potocki Jánosnak,2 ) a Moldvában állomásozó lengyel csapatok főparancsnokának folyton kellemetlenséget okoztak. E két sakkhúzással Báthory Gábor immár lehetőnek hitte, hogy kedvencz eszméjével : a Dunafejedelemségeknek Erdélybe való kebelezése tervével nem kell tovább késedelmeznie, s hogy valósítását a Havasalföld elleni hódító háborúval megkezdheti. Hogy Lengyelországot képes volt oly csekély eszközökkel sakkban tartani, az kevésbé ama birodalom akkori tehetetlensé­gének bizonyítéka, mint inkább amaz erőködések folyománya, me­lyeket a respublicának ki kellett fejteni, hogy az északi szomszé­dok tettleg nyilvánuló ellenségességeit nyomatékosan visszauta­síthassa. Ez államtest már ekkor is azon veszélyes belső nyava­lyákban szenvedett ugyan, melyek negyven esztendővel később János Kázmér királyt arra birták, hogy a varsói országgyűlésen a legünnepélyesebb módon lemondjon a koronáról, a Lengyelország feldarabol tatására vonatkozó híressé vált jóslata kíséretében, mely 1772-ben csakugyan meg is valósult ; de a szivekben még egyre lángolt ama lelkesült odaadás a hazáért, mely a közveszély nap­jaiban mindenkor érvényesülni szokott s minden külön érdeket egy csapással elfeledtetve, a családi tűzhely megmentésének csoda­tevő őrszellemévé testesült meg. Hogy csakugyan igy áll a dolog, azt már a legközelebbi jövő volt hivatva teljesen kétségkivülivé tenni. Mert Báthory Gábor, ki 1611-ik év elején Havasalföldet szerencsésen meghódította s Hadul vajdát országából menekülni kény szeri té, most arra is gondolt, hogy a lengyelek mint az ifjú J) Lásd III. sz. okmány. 2) Fia volt Miklósnak, a kamienieczi és climielniki starostának, ki a Moldvába nyomuló Mihály oláh vajdát legyőzte és Mohila Jeremiást ültette a moldvai trónra. Minthogy testvére Potocki István nőül vette a Jeremiás leányát, ö is sógorságba jutott a Mobilakkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom