Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

20 BÁTHORY KS HKTHTJSN VISZONYA III. Zsigmond lengyel király a Vasa-báz ivadéka volt. ki trónra jutása után is mindig a svéd koronára vetette szemét s ki élénk hajlamaival a németek, de főleg különös rokonszenvvével a Habsburgok iránt a mindenható nemesség legnagyobb részét elidegenítette magátólsőt egyeseket, midőn megtagadta tőlük a koronajavakra irányuló igényeik teljesítését, egyenesen ellenzéki tüntetésekre izgatott, melyekben lehetlen volt félreismerni, menynyire hajlandó a sértett önérdek az összeség javát a saját maga előnyére feláldozni. Az ilyen hajlamú szellemeket, melyek személyes, hogy igazi nevén nevezzük, nem szabadságért, hanem féktelenségért küzdöttek az államélet terén, az a kilátás, hogy a Habsburgokkal összeütközésbe jutnak, nem igen bántotta, nem igen aggasztotta soha. Ez az uralkodó család egyedül házasságaival roppant birodalmakat szerzett Európában és Indiákon, az angol Vitt Henrik leányának Máriának házassága Fülöppel, a későbbi spanyol királylyal Angliába is utat nyitott neki, sőt Bourbon Henrik sikerei folytán még Francziaországban is jelentékeny párttal rendelkezett, s igy tehát a szó legteljesebb értelmében a világuralmat látszott elérni, miután már Magyarországot és Csehországot szintén megszerezte, a két Miksa személyében pedig a lengyel koronára is versenyzett valesi Henrikkel. Báthory Istvánnal, sőt magával III. Zsigmonddal is. Ilyen nagyhatalmú uralkodó-ház a féktelen lengyel slachtára nagyon kényelmetlennek és veszélyesnek látszott, már pedig épen akkor hire járt és III. Zsigmond minden czáfoló nyilatkozata daczára hitelre talált, hogy ő, ki a főurak megállapodásával ellentétben második feleségeül egy osztrák főherczegnőt akart megnyerni, Lengyelországot, a Habsburgoknak igérte, maga pedig a svéd korona elnyerésén fáradozik, mert nem tudta megszokni a távollétet szülőföldjétől. 2) Az elégedetlenség a királylyal naponkint fokozódott tehát, s ez állapot képezte Lengyelország első nyilt sebét. Ehhez járult a vak zelotismus a nem-katholikusok vagy az úgynevezett dissidensek iránt, kiknek polgári jogait tisztán hitvallásuk miatt jelentékenyen korlátozták és megnyirbálták. Az illetők előterjesztései és kérelmei a szabad vallásgyakorlat és polgári egyenjogúság tárgyában mérvadó körökben, sőt még a trón zsámolyánál sem találtak meghallgatásra, a mi azután igen sok baj szülőanyja lőn. A felekezeti türelmetlenség az elnyomottakat azon elhatá-!) Naruszewicz 115. 1. 2) Navuszewicz 117 s köv. 1.