Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

18 BÁTHORY F,S BETHLEN VISZONYA lehetett mondani, mert a kilőtt nyil legelső sorban Mihály havasalföldi vajda, a szent-erzsébeti győző ellen látszott irányult­nak, kinek szerencsés hadi sikerei azon félreismerhetetlen irány­zat folytán, hogy a Dunafejedelemségekből és Erdélyből egyelőre még II. Rudolf aegise alatt, de tényleg önmaga részére független birodalmat teremtsen, Lengyelországra és kivált ennek déli tar­tományaira, igen kellemetlen alakulatok létesülésével fenyegettek.') Az Erdély átengedése iránt II. Rudolf királylyal alkudo­zásban álló s különben is ingadozó Báthory Zsigmond, ugy lát­szott, nem képes áthághatatlan akadályt emelni a terv útjába ; ellenkezőleg abbeli igyekezete, hogy Mihály ellen lengyel segélyt szerezzen,2) további szívesen fogadott alkalmat adott a rendület­lenül tervezett actióra a rettenetes vérengzés, az 1282-ki sziczi­liai vecsernye vagy az 1572-ki párisi Bertalan-éj hasonmása, melylyel Áron moldvai vajda az országában található törököket sújtotta,3 ) siettette a háborút, mely ha valaha, ugy ez események s előre látható visszahatásaik következtében teljes sikerrel kecsegtetett. A lengyel király, noha a német császár és uralkodó háza ügyével a legteljesebben rokonszenvezett s igy a demonstrativ, ámbár nem éppen offensiv föllépést a pillanatnyilag már császári hatalom alatti Erdélyben egyáltalán nem helyeselte, végül mégis kénytelen volt a saját állama érdekét alárendelni személyes érzel­meinek s igy Zamoyski4) megkezdte az actiót még pedig oly fényes sikerrel, hogy Mohila Jeremiás és Simon testvérek, az első a moldvai, a másik a havasalföldi trón birtokába jutottak. Mind­ketten lengyel fegyverrel szerezve a koronát s a lengyelek által tartatva a trónon, meghódoltak fővédnöküknek a respublicának s a viszonyok helyes mérlegelésével magokévá tették Lengyelor­szág érdekeit. 5) Erdély a lengyelek occupálási hajlamait azzal előzte meg, *) Felmer, Primae lineae hist. Trans. — Naruszevicz hivatkozva Piasecki szavaira : »Kegna coepit et imperia sperare non solum de Transyl­vania, Moldavia. Valachia, quae provinciáé cunctae nobilissimum regnum facerent, sed Poloniam ipsam maximasque res agitare«. 2) Naruszewicz 27. 1. 3) Ez iszonyú tömeges gyilkosság első hire szélesebb körökben egy 1595 febr. 16-án (ó-naptár) Lembergben kelt levélből terjedt el ; Bécsből pedig 1595 márczius 4-én azt jelentették, hogy még a török követet sem kímélték. *) Róla bővebben Heidenstein : De vita Joannis Zamoyski, Annales Fuggeri stb. 5) Bethlen X. 764. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom