Századok – 1887
Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: Palissy élete és művei írta Farkasházi Fischer Jenő 161
1 164 TÖRTÉNETI IRODALOM. kezdték fordítani azon kitüntetéseket, és papokra ruházták ama tisztségeket, melyek addig a tudósokat és művészeket illették ; az élesebb szeműekuek hamar kellett átlátniok, hogy Europa intellectualis góczpontja előbbi helyéről tova mozgott, és hogy a franczia udvar ragadta magához leginkább a római és egyéb olasz hagyományokat. A Valois-udvar fölénye e korban nem volt a franczia nemzeti büszkeségnek üres pretensiója. Akkoriban az egész világ elismerte. Épen csak hazánkat, meg a keletet kivéve, ez időben mindenütt terjedt a cultura ; ámde sem Németországban, sem Angliában, sem a pyrenei félszigeten az irodalom, a művészet és tudomány nem nyert oly megtiszteltetést, mívelői nem akadtak oly felvilágosodott pártfogókra és oly elismerő közönségre, mint Francziaországban. Csak néhány kisebb olasz fejedelem versenyezhetett volna I. Ferenczczel. Ámde az olasz művészek csakhamar észrevették hogy az Alpeseken túl jobb sors vár reájuk. I. Ferenez, kit Castiglione az II Cortigiano (vagyis a tökéletes udvarfi) híres szerzője nevelt, különös előszeretettel és csudálattal viseltetett az olaszok irányában, és leghíresebbjeiket magához szokta volt csábitani. Leonardo da Yinci, a mint híre jár, Ferenez király karjai közt halt meg Fontainebleau-ban. Rosso, Andrea del Sarto, Benvenuto Cellini szintén engedtek a csalogató meghívásnak. Francesco Primaticcio pedig, kinek remek festményeit még most is bámulja a világ Fontainebleau-ban és más franczia paloták falain, és ki egyúttal a zománczékítéseket és a szőnyegfestészetet addig nem ismert tökélyre fejlesztette, nemcsak mindmegannyi remekét Francziaországban alkotta meg, hanem e második hazáját egész gyűjtemény olasz mestermüvekkel látta el, mely műkincseket királyi meghagyásból vásárolgatta össze az olasz földön tett kirándúlásai alkalmával. Ily mesterektől tanult a franczia művészvilág ifjúsága; ezektől tanult Jean Goujon, és ha ezt okmánynyal bizonyító emlékünk nem is maradt fenn, - bízvást állíthatjuk, hogy Palissy is. I. Ferenez valamennyit foglalkoztatta. Általuk építtette fel és diszíttette a chambordi és fontain ebleaui kastélyokat, az Olaszországon kívüli Európa eme legszebb alkotásait ; nem sokára La Muette-re, Saint-Germain-en-Laye-re és Chantillyre került a sor. Azután pedig Villers-Cotterets és a Montmorency herczeg tulajdonát képező Ecouen épült fel, mely sekrestyéjének üvegfestéseit és ragyogó fayence-ait már Palissy készítette, valamint ő készítette az écoueni kert grottáját is, minőket ő különben Reuxben, Chaulnes-ban és egyebütt, utóbb a párisi Tuileriákban is teremtett.1) A legrafinirozottabb művészet leleményes luxusával lőnek i) 30. és 53. lap.