Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: Palissy élete és művei írta Farkasházi Fischer Jenő 161

1 162 TÖRTÉNETI IRODALOM. Százhuszonhét lapra terjed a könyv, mi bizouyára elegendő Palissynél még sokoldalúbb és regényesebb életű művészek bemutatására is. Sokoldalúnak mondjuk, mert Palissy nem volt pusztán agyagot mintázó és égető művész, bár ha valaki, úgy az agyagipar terén ő közelítette meg leginkább, minden elődje és követője közt, a görög monda Prometheusát. Palissy, az agyag fehér mázának és a zománcznak felfedezője, a figulines rustiques híres alkotója, teljes figyelmünkre érdemes, úgy is mint a vallásszabadság bajnoka, azután miut természettudós, mint bölcsész és mint iró egyaránt. Hogy kitfinő stilista, erről munkáiuak a Recept e véritable vagy a Discours admirables minden oldala meggyőzheti az olvasót. Mi egykor elolvastuk egyik iratát és méltatni tudjuk Lamartine ítéletét midőn azt állítja, hogy nem ismer Palissyénél »bibliaszerűbb és egyúttal modernebb irályt.« »Ha olvastuk, úgymond Lamartine, e lapokat, az emberi bölcseségnek, az Istenbe vetett hitnek, a kiváló lángelmének nyílvánúlásait, és az egyszerűségnek az erővel párosult és képekben gazdag stílnek e kincseit, lehetetlen az agyag e szegény munkását a franczia irodalom legkitűnőbb írói közé nem sorolni. Montaigne nem múlja fölül fesztelenség, Rousseau zamatosság, Lafontaine kellem s Bossuet erő tekintetében. Irataiban csak úgy mint azok : hol ábrándozik és lelkesül, hol meg sír, fest és dalol.« Azt mondtuk, hogy természettudós is volt. Vagy ne annak nevezzem e XVII. századbeli pórszületésű autodidaktát, ki merészen kétségbe merte vonni a bibliai genesis betűszerinti valódiságát; ki a földgömb geologiai forradalmainak elméletén fáradozott; ki maró gúnynyal lépett fel az alchimisták »a sötétség lovagjai« ellen ; *) ki az aranycsinálók ellen fordulva először hirdette, hogy egyik fém nem alakítható át más fémmé ; ki a föld vízrendszerét puszta megfigyelésből felismerte ; kiben a vonzerő alapeszméje derengett; ki kísérleteket tett — kísérleteket Bacon előtt! — a jegeczedéssel; kijelezte a fémélegek hatását az ásványok színeire ; ki megmagyarázta a mészformatiok különböző sűrűségét, ki először ismerte fel a fossiliák tényleges eredetét,2) szóval ki meglepő sok vegytani és geologiai ismeretre tett szert, még mielőtt e tudományok alapjai megvettettek ? És a természeti tüneményeknek e mélyreható megértését nem a könyvekből merítette, hanem utazásai, mintázásra és égetésre alkalmas agyag után való bányászkodásai alatt szerzett tapasztalataiból, valamint a gyógyszerészek laboratóriumaiban tett ») 7 7—92. lap. 2) 40 sk. 1,